Új lendületet adott a babaváró a hitelpiacnak

Kiugró mértékben, 484 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány a harmadik negyedévben a tranzakciók eredőjeként, amely éves alapon majdnem 14 százalékos növekedés. Mint azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hírül adta, a növekedés alapvetően a családvédelmi akcióterv keretében 2019 júliusában elindított fedezetlen – tízmillió forintban maximált – babaváró hiteleknek volt köszönhető. Figyelemre méltó volt ugyanakkor az MNB szerint az értékpapír fedezetű, azaz lombard-hitelek várhatóan átmeneti jellegű, 98 milliárd forintos állománybővülése is.

A hitelintézetek az idei év harmadik negyedévében összesen közel nyolcszázmilliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, ez éves alapon 41 százalékos növekedés. A harmadik negyedéves kibocsátás legnagyobb részét – 277 milliárd forintot – a babaváró hitelek tették ki. Az új lakáshitel-szerződések volumene éves alapon nyolc százalékkal bővült a harmadik negyedévben, míg a személyi hiteleké 29 százalékkal emelkedett. A lakossági hitelkeresletet a családvédelmi akcióterv intézkedésein túl az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő bérek is támogatják – közölte a jegybank.

A lakáspiaci folyamatokkal össz­hangban a lakáshiteleknél mind az átlagos futamidők, mind az átlagos szerződéses összegek emelkedése tapasztalható: 2017 januárjától kezdődően 2019 szeptemberéig az újlakás-hitelek esetében 1,8 évvel, a használt lakásokra nyújtottak esetében 2,9 évvel nőttek az átlagos futamidők, az átlagos hitelösszegek pedig rendre 4,5 illetve 3,3 millió forinttal emelkedtek. Az eladósodás ugyanakkor egyre kiszámíthatóbb törlesztőrészletek mellett valósul meg: a harmadik negyedévben a kibocsátott lakáshitel-volumen mintegy negyedét tették ki a futamidő végéig rögzített kamat mellett nyújtott hitelek, és közel felét a tíz évre fixált kamatperiódussal rendelkezők. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek részesedése 64 százalék volt – közölte az MNB a távirati iroda beszámolója szerint.

Továbbra is robusztus, nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő mértékű hitelállomány-bővülés jellemzi a hazai vállalati szegmenst: 2019 harmadik negyedévében a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 16 százalék volt, a kkv-szektorban előzetes adatok alapján közel 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető. Az éves tranzakciós bővülés meghaladta az 1100 milliárd forintot. A legnagyobb hitelállomány-bővülés a feldolgozóiparban volt, ezt az ingatlanszektor követi.