Gazdaság

Kaposvár meseszép világába kalauzol a város új arculata

Egy településnek fontos a kommunikáció, kellenek a jó fotók, a közösségi médiafelületek, a weboldalak, ezek strukturálása, az egységesített információs rendszer és az esztétikus kiadványok

Azért van szükség jó városarculatra, mert hiába készíted te például a legjobb pizzát a világon, ha senki nem tud róla, nem is létezel – nyilatkozta lapunknak Kiss Miklós dizájner, aki éveken át dolgozott azon, hogy a megyei jogú város hírnevéhez méltó arculata legyen. Kaposvár új, egységes arculata nagy figyelmet kapott a legnagyobb szakmai fórumokon is szerte a világban.

Kaposvár meseszép világába kalauzol a város új arculata
Egy településnek fontos a kommunikáció, kellenek a jó fotók, a közösségi médiafelületek, a weboldalak, ezek strukturálása, az egységesített információs rendszer és az esztétikus kiadványok
Fotó: Kissmiklos.com/Cseh Eszter

– Mikor kezdett dolgozni a város arculatán?

– A munkát 2016-ban kezdtem el. Az első hónapban a várost próbáltam megismerni, sokat beszélgettünk Kovács Kristóf városmárka-referenssel és Pintér Rómeó képviselővel. Igyekeztem megfogalmazni magamban, hogy miért szeretünk meg egy várost amikor utazunk, és arról, hogyan mesélünk a barátainknak, miként ajánljuk nekik. Ezért egy-egy jó jellemzést kezdtem keresni a városról. Így találtam meg a következő szöveget: „A város a Zselic északi kapuja. A város egyik leghangulatosabb része a sétálóutca, amelyen mintegy láncra fűzve helyezkednek el a szebbnél szebb épületek és hívogató kávéházak. Itt egész évben pezseg az élet, egymást érik az ünnepek, fesztiválok, kiállítások, színházi előadások, vásárok, utcabálok és egyéb kulturális rendezvények, s ezek mellett számos múzeum, képtár és magángyűjtemény kínálja magát a kultúra kedvelőinek. A művészet ilyen arányú koncentrációja persze nem előzmények nélküli ezen a vidéken. Kaposvárott, a Róma-hegyen élt Rippl-Rónai József, akinek lakása emlékmúzeumként működik.” Ez a rövid leírás nagyon tetszett, de úgy éreztem, nem a valóságot írja le. Ugyanakkor ilyennek szeretnénk látni Kaposvárt.

– Mennyiben másabb, komplexebb egy város arculatát megtervezni, mint egy termékét?

– Sokkal nehezebb, mint egy termék, mert a városarculat komplexebb gondolkodást kíván. Egy városarculat nem kifejezetten egy logóból vagy névjegykártyából, csomagolásgrafikából áll. Amikor egy várost jellemzel, elmondod róla, hogy mennyire tetszett az utcakép, szépek voltak a kirakatok, szépek a házak, hangulatosak a terek, vagy elmeséled, milyen jó éttermeket, bárokat találtál, milyen ételeket ettél, italokat ittál, vagy milyen jók a helyi termékek, beszélsz a kulturális élményekről, legyen az fesztivál vagy múzeum, kiállítás, színház, elmondod, milyen nagyszerű parkokban sétáltál, vagy kirándultál, hegyet másztál, úsztál, eveztél, síeltél, vagyis fontos a természet és a mozgás is, és természetesen sok esetben hozol szuveníreket is. Ezek mind-mind részei egy városarculatnak.

Kiss Miklós: Ha egy város fejlődik, ezt vizuálisan is meg kell tennie
Kiss Miklós: Ha egy város fejlődik, ezt vizuálisan is meg kell tennie
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Mi volt a legnehezebb benne?

– Mindezt elmagyarázni a városvezetésnek. Meg kellett érteniük, mennyire komplex ez a feladat, miközben nekik is vannak programjaik a város fejlesztésére, és nehéz megértetni velük, hogy ez esetben jobb együtt haladni és egy nagy egészet alkotni. Egy városnak fontos a kommunikáció, kellenek a jó fotók, a közösségi médiafelületek, a weboldalak, ezek strukturálása, az egységesített információs rendszer – ikonok, táblák, nyilak, utcatáblák, utcanévmagyarázó táblák –, esztétikus kiadványok. A kaposvári városarculat minden területre próbál figyelni.

– A tervezés során folyamatosan egyeztetett az érintettekkel, az önkormányzat illetékesei mellett időnként helyi vállalkozókkal is. Mennyire fogadták nyitottan a kezdeményezést?

– Alapvetően nyitottak az emberek. Ami nagyon nehéz, az az, hogy megbízzanak bennem. Ahhoz, hogy az emberek alapvetően megértsék, milyen lehetőségeik vannak, fontos hogy lássanak jó példákat. Ezért néhány helyi vállalkozóval csináltunk pár szép belső teret, arculatot, terméket. Ha valaki járt a Gard’Ann cukrászdában, vagy találkozott a Roastopus kávémanufaktúra csomagolásaival, az megérti, hogy mennyi potenciál lehet egy kisvárosban is. Sok példát kellett összegyűjtenem a világból, és a gondolkodást ezeken keresztül befolyásolni.

Virtuálisvalóság-tér a Rippl-Rónai-látogatóközpontban, ahol beléphetünk a festő egyik híres alkotásába
Virtuálisvalóság-tér a Rippl-Rónai-látogatóközpontban, ahol beléphetünk a festő egyik híres alkotásába
Forrás: Kissmiklos.com/Pintér Rómeó

– Mesélne a logóról? Feltételezem, egy parányi grafikának rengeteg üzenetet kell hordoznia. Mi hozta az inspirációt?

– A logót sokáig nem sikerült megfejtenem, amíg egyszerre két dolgot nem találtam meg. Az egyik egy Rómeó által kirakott kép volt a Kossuth térről, a másik pedig egy mondat volt, amit a helyi Tourinform honlapján olvastam: „Kezdjük a sétát a város főterén, a Kossuth téren.” Ekkor esett le, hogy ez az egyik legfelismerhetőbb eleme Kaposvárnak, és hogy felülnézetből, ha kicsit rendszerezem az ott található épületeket, kialakul egy K betű, és az épületeket, ha már járt valaki Kaposváron, azonnal felismeri. A logót kiegészíti egy Kaposvár-tipográfia is. Egy felirat, amire azért volt nagy szükség, mert csak az embléma nem mindenre alkalmas. Sok helyen egy feliratot várnak az emberek, vagy egy felirat illeszkedik jobban egy adott felülethez vagy információhoz.

„A városarculat komplexebb gondolkodást kíván”
„A városarculat komplexebb gondolkodást kíván”
Fotó: Kissmiklos.com/Cseh Eszter

– Miért a sárga az alapszín?

– A városarculat egyik fontos eleme maga Rippl-Rónai mint a város egyik leghíresebb szülötte. A sárga alapszín is hozzá kötődik: „Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban s kertjében. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya s a piros szimpla muskátli mellett a tiszta fehér színű virágokat, de még jobban a krómsárga cíniákat. Ennél
a sárgánál melegebb, hogy ne mondjam, forróbb színt nem ismerek. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön, falakon. A falak színei közt is ezt az egészen világossárgát szeretem
a legjobban: az egyik oldalán csupaablak műhelyem falai is ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is” – jellemezte új környezetét Rippl 1911-ben megjelent kötetében.

– Kaposvárnak van címere is. Hogyan fér meg mellette a logó?

– Nehéz kérdés. Ez sok vita tárgyát is képezte. A címer egy örökség, ami fontos a helyiek számára, így okleveleken és hivatalos iratokon most is fellelhető. A logó egy arculat része, és a jövőé, reméljük. Ez a város kommunikációjában fontos elem, így a felhasználása szélesebb körű. Kevés felület van, ahol ez a két elem találkozik.

Kaposvár új, egységes arculata nagy figyelmet kapott a legnagyobb szakmai fórumokon is szerte a világban
Kaposvár új, egységes arculata nagy figyelmet kapott a legnagyobb szakmai fórumokon is szerte a világban
Fotó: Kissmiklos.com/Pintér Rómeó

– Miért fontos ez gazdasági szempontból? Egy új városarculat vonzhat magával akár nagyobb befektetéseket, beruházásokat?

– Ha egy város fejlődik, ezt vizuálisan is meg kell tennie. Ha szép az utcaképe, figyel az esztétikára, a minőségi megjelenésre, a jó kommunikációra, a gasztronómiára, a kulturális és szabadtéri tevékenységek minőségére, az vonzó a turizmus szemszögéből. Amikor a Gard’Annt megnyitották, az enteriőr számos embert vonzott még Budapestről is. Az emberek imádnak fotózni a telefonjukkal, megörökíteni az élményeket. Kaposvár, ha jól belegondolunk, egy aranybánya. A város belső magja gyönyörű szecessziós, historizáló pasztellszínű házakból áll. Nagy múltú színháza van. Van egy Rippl-Rónaija, és természetesen egy Róma-villája ahol a festő élt. Itt született Vaszary János is, és itt élt Fekete István is. Van egy Deseda-tava, amire szintén kiterjed az arculat, és ott a Zselic is. Ez iszonyúan vonzó lehet, ha az emberek nem tudnak róla, de felhívják rá a figyelmüket. Pont azért van szükség jó városarculatra, mert hiába készíti el valaki például a legjobb pizzát a világon, ha senki sem tud erről a tevékenységedről, nem is létezik. A saját, letisztult arculat megkönnyíti a kommunikációt, és azonnal meg is különböztet más városoktól. Elősegíti az egyediség érzését, összekovácsolja az embereket, és elkezdi vonzani az érdeklődőket.

– Nemzetközileg is elismerték a munkájukat?

– Még csak egy hete publikáltuk, még nem telt el elég idő. Ugyanakkor a Behance nevű portfólióoldal azonnal kiemelte a Best of (legjobb vizuális megjelenések a világon – a szerk.) kategóriában.

A kaposvári városarculat minden területre próbál figyelni
A kaposvári városarculat minden területre próbál figyelni
Fotó: Kissmiklos.com/Pintér Rómeó

– Véget tud érni egy ilyen projekt?

– Nem. De igazából az a jó, ha soha nem ér véget. Más kérdés, hogy ehhez kellenek az olyan személyek is, akik ezt komolyan veszik. Mert bármilyen értéket is építettünk fel eddig, az a megfelelő támogatás és akarat hiányában gyorsan elvész.

– Milyen rétegei vannak még egy ilyen arculatnak?

– Egy városarculat sok apró trükkből és utalásból vagy vizuális poénból áll. Az utcakép rendbetételéhez például egy kiadvánnyal próbáltuk a helyi vállalkozók érdeklődését felkelteni, amelynek a borítóján annak a háznak
a rajza látható, ahol az első fűszerkereskedés és delikátesz nyílt, a neve Fekete Elefánt volt, és erre utal a kis fekete elefántos cégér, amit visszaállítottak, és ma is látható. Ugyanez a rajz van az első Kaposvár Kincse-termékek díszdobozán is. Számos vicces Rippl-Rónai-kikacsintást is terveztünk. Például a Rippl-Rónai Fesztivál programfüzeteinek elején volt már Rippl-Rónai-jégkrém, amely leesett és összetört, és a megolvadó jégkrém festékké vált, vagy volt, amikor egy Rippl-stílusban az egyik tájképére montázsolt alak festette sárgára a teljes képet. De készítettünk olyan plakátkampányt is, amit a Balaton déli részén lehetett látni, a következő szlogennel: „Esőnapra Kaposvár.” Esőnapon minden család unatkozik a Balatonon, és kártya helyett mennyivel jobb egy fedett fürdő vagy a Rippl-Rónai-villa, nem? Egy hónapig látható volt 2016-ban egy egyedi Rippl-Rónai-kiállítás is a városból kivezető utak melletti óriásplakátokon. Külön érdekesség, hogy számos kép úgy volt elhelyezve, hogy azon az úton legyen, amelyik abba az irányba vezet, ahol az a kép található. Van például képe Győrben, Pécsen, Budapesten is. Keresztesi Bálint és Burcz Alex segítségével készült Rippl-Rónai-virtuálisvalóság-tér a látogatóközpontba, ahol egy szép sárga szobában a VR-szemüveg segítségével beléphetünk a festő egyik híres alkotásába, és kipróbálhatjuk, milyen is az, amikor kukoricás stílusban festünk egy virtuális vászonra. A városi piac üres falát egy egyedi Rippl-képet ábrázoló bevásárlótáska-imitációval díszítettük. Kevés város van, amelyik elmondhatja magáról, hogy eljutott addig a pontig, hogy egyedi az arculathoz szorosan illeszkedő utcatáblái vannak, amiket kiegészítettünk utcanév-magyarázó táblákkal, hiszen sokszor fogalmunk sincsen, kiről is nevezték el az utcát. Mint látható, sok apróság rejtőzik egy ilyen mélyreható anyag mögött.

„Mint látható, sok apróság rejtőzik egy ilyen mélyreható anyag mögött”
„Mint látható, sok apróság rejtőzik egy ilyen mélyreható anyag mögött”
Fotó: Kissmiklos.com/Pintér Rómeó

– Milyen tervei vannak még?

– Januárban nyílik egy saját kiállításom Szöulban, amely a képzőművészeti munkáimat mutatja be. Most éppen ezen dolgozunk. Jövőre ezen a területen szeretnék többször is megnyilvánulni, ha sikerül. Ezen kívül számos új külföldi és hazai projekt van előkészítés alatt. Remélhetőleg két év múlva megnyitja kapuit egy új múzeum is Kaposváron, amelynek alapötlete, belsőépítészete, vizuális arculata is hozzám kötődik majd.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom