Gazdaság

A szolgáltatások és az ipari termelés húzta a harmadik negyedévi gazdasági növekedést

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévében 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, a harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,5, az építőipar 1 százalékponttal járult hozzá - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A szolgáltatások és az ipari termelés húzta a harmadik negyedévi gazdasági növekedést
A GDP a harmadik negyedévben 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye éves összevetésben 4,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt - erősítette meg pénteken második becslése alapján a KSH.

Az ipar teljesítménye 7,6 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 8,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten a második negyedévi 4, illetve 3,2 százalékos növekedés után. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az iparban hozzáadott érték növekedéséhez - jegyezte meg a KSH.

Az építőiparban hozzáadott érték növekedése viszont 18,1  százalékosra lassult a második negyedévi 27,4 százalékosról.

A mezőgazdaság teljesítménye 1,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, mivel mind a három idei negyedévben elmaradt a tavalyitól, a harmadik és az első három negyedévben egyaránt 0,1 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,9 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 8,7 százalékkal az előző negyedévi 7,8 százalék után. A logisztikai szolgáltatások (szállítás, raktározás) teljesítménye az előző negyedévhez hasonlóan 6,5 százalékkal nőtt.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke egész évben elmaradt a tavalyitól, a harmadik negyedévben 1,4 százalékkal, az első három negyedévben 0,8 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal, ezen belül legnagyobb arányt képviselő vásárolt fogyasztás 5,0 százalékkal nőtt a tavalyi év harmadik negyedévéhez viszonyítva.

A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek - személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek - változatlan áron számolt vásárlása, és 5,9 százalékkal nőtt a féltartósaké, mint a ruházati cikkek, kisebb gépek, járműalkatrészek. Ugyanakkor elmaradt az átlagtól a nem tartós termékekre,  élelmiszerekre,  háztartási energiaára,  vízellátásra, gyógyszerekre és a szolgáltatásokra fordított hazai fogyasztási kiadások volumene, egyaránt 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,0, a közösségi fogyasztásé 2,2 százalékkal emelkedett.

Mindent egybevetve a végső fogyasztás 3,9 százalékkal nagyobb lett a harmadik negyedévben az előző negyedévi 3,5 százalék után.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások  továbbra is jelentősen, a harmadik negyedévben 16,1 százalékkal  növekedett. A készletek jelentősen csökkentek a tavalyi harmadik negyedévi hasonló nagyságrendű növekedéssel szemben, így a készletváltozással együtt számolt bruttó felhalmozás az előző negyedévi 15,7 százalékkal szemben csak 3,7 százalékkal nőtt.

A külkereskedelmi forgalomban - folyó áron - az egy évvel korábbinál 165,4 milliárd forinttal nagyobb, 451,1 milliárd forintos aktívum keletkezett amiből 817,1 milliárd forint a szolgáltatások exporttöbbletéből eredt, míg az áruforgalomban 366 milliárd forint deficit keletkezett. Az áruk és szolgáltatások exportja változatlan áron számolva  8,3 százalékkal, az import 7,4 százalékkal nőtt.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,5 százalékponttal, ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása az első félévi 2,8 százalékpontnál szerényebben, 2,3 százalékponttal járult hozzá a harmadik negyedévi GDP 5,0 százalékos növekedéséhez. A bruttó felhalmozás a beruházások 4,6 százalékpontos hozzájárulása és a készletváltozás 3,1 százalékpontnyi fékező hatása eredőjeként 1,6 százalékponttal támogatta a növekedést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 0,9 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, mivel a szolgáltatások exporttöbblete 1,1 százalékponttal javította, az áruforgalom egyenlege 0,2 százalékponttal fékezte a növekedést. 

Csaknem 3 milliárd euró exporttöbbletet termeltek a szolgáltatások a harmadik negyedévben

A szolgáltatások euróban számított exportja 6,3, importja 3,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,704 milliárd euró volt, 266 millió euróval több az egy évvel korábbinál - tudatta a KSH.

 Az egyenleg javulása legnagyobbrészt a turizmus, a légi szállítási szolgáltatások és a közúti szállítási szolgáltatások eredményével magyarázható.

A turizmusból származó bevételek a harmadik negyedévben 14,4 százalékkal haladták meg a tavaly harmadik negyedévit és 2,307 milliárd eurót értek el, ám a kiutazó magyarok is 14,7 százalékkal költöttek többet, 902 millió eurót költöttek, így az idegenforgalmi egyenleg 176 millió euróval 1,404 milliárd euróra nőtt és az év első kilenc hónapjában 3,131 milliárd euróra rúgott.  A szállítási szolgáltatások exportja 8,9 százalékkal, az import viszont csak 0,3 százalékkal nőtt, az aktívum 146 millió euróval 828 millió euróra nőtt.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások csoportjának részesedése 36 százalékos volt, ezt követte a turizmus 31 százalékkal, a szállítási szolgáltatások csoportja 25 százalékkal. Az importban az üzleti szolgáltatások részesedése 54 százalékkal, a szállítási szolgáltatások 21, a turizmus 19 százalékkal részesedett.

Az aktívum 52 százaléka a turizmusból, 31 százaléka a szállítási szolgáltatásokból származott.

Az év első kilenc hónapjában a szolgáltatások exportja 4,1 százalékkal, a behozatal  3,0 százalékkal nőtt. Az exporttöbblet 417 millió euróval 6,988 milliárd euróra emelkedett.

Gion Gábor: A GDP bővüléséhez hozzájárult a keresetek növekedése is

Már nemcsak az export vezérli a magyar gazdaságot, hanem a keresetek 10 százalék feletti növekedése is, amely jelentős mértékben növeli a fogyasztást - kommentálta a KSH által közölt friss adatokat Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság elmozdult a magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységek felé. Kiemelte, hogy a statisztikai adatok szerint szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a bruttó és a nettó keresetek is 12 százalékkal emelkedtek nem kis részben a hatéves bérmegállapodásnak, járulékcsökkentéseknek, a minimálbéremelésének köszönhetően.

Elemzők: Az ipar és a nettó export tartotta fenn a növekedés lendületét

Az elemzők szerint az ipari termelés élénkülése és a nettó export tartotta fenn a gazdasági növekedés lendületét a harmadik negyedévben.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: bár továbbra is a szolgáltató szektor növekedési hozzájárulása a meghatározó, az ipar az elmúlt évek legjelentősebb teljesítményét hozta a harmadik negyedévben.  A felhasználási oldalon a legfontosabb változás az előző negyedévhez képest, hogy pozitív volt a nettó export növekedési hozzájárulása. A háztartások kedvező anyagi helyzete továbbra is pörgeti a fogyasztást, de jelentősen nőttek a beruházások is a magyar gazdaságban. A vállalatok tehát egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra a kapacitásbővítések mellett.

Az ING Bank elemzője úgy látja, hogy a gazdasági növekedés a negyedik negyedévben is 4 százalék felett alakulhat, és az ipar magára találása egyértelműen felfelé mutató kockázatot hordoz. Az idei év egészét nézve  4,8 százalékos növekedésre számít. A mostani információk alapján Virovácz Péter 3,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2020-ban, de hozzátette, hogy a beérkező új információk ismeretében ez akár jelentősebben is módosulhat, és a növekedés meghaladhatja a 4 százalékot.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy  a nagyobb európai gazdaságok gyengélkedése ellenére is folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése. Termelési oldalról az ipar jobban, a szolgáltatások és az építőipar pedig kevésbé tudott hozzájárulni a bővüléshez, mint az előző negyedévben. Felhasználási oldalon  az előző negyedéveshez hasonló mértékű a fogyasztás és a beruházások növekedése. Ebben a negyedévben a nettó export is hozzá tudott járulni a növekedéshez, ami az export erőteljes bővülésével magyarázható. A nettó export azonban továbbra is csak a szolgáltatásoknál pozitív, az áruk importja meghaladja az exportot.

Az év egészében a növekedés várhatóan megközelíti az 5 százalékot a Századvég szakértője szerint. A jövő évi növekedés szempontjából meghatározó lesz a nemzetközi környezet alakulása, hiszen ez a vállalatok béremelési döntéseit is befolyásolja majd és meghatározza, hogy továbbra is folytatódhat-e a dinamikus bérnövekedés és így a fogyasztás emelkedése. A beruházások magas szintje pedig az export bővülésén keresztül segítheti a gazdasági növekedést - fejtette ki Regős Gábor.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, a harmadik negyedéves növekedést az építőipar és a szolgáltatások pörgették, a mezőgazdaság ugyanakkor nem segítette. Az ipar teljesítménye viszont meglepő és arra utal, hogy az utóbbi évek kapacitásbővítő beruházásai magas szinten tartották a szektor teljesítményét - jegyezte meg.

Véleménye szerint a következő időszakban lassabb növekedés várható, részben az uniós források elapadása, a beruházásoknál várható visszafogottabb bővülés miatt, emellett a lanyha külső kereslet sem segíti az eddigi tempó fennmaradását. A szakember arra számít, hogy 2019 egészében 4,8 százalékkal növekedhet a GDP, ám jövőre jóval visszafogottabb, 3,5 százalékos többlettel kell számolni.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: továbbra is a belső kereslet maradt a GDP növekedés fő hajóereje, azonban kedvező, hogy a nettó export növekedéshez való hozzájárulása is pozitívba fordult, s ezáltal a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. A fennmaradó erős belső keresletet továbbra is nagyban segítették az emelkedő bérek, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, az EU-s pénzek felhasználásának csúcsra futása, illetve az időszakot jellemző igen élénk banki hitelezés.

Az Erste szakértője szerint rövid távra előretekintve a negyedik negyedév hozhat némi lassulást, azonban összességében az idei év ismét kifejezetten erős lesz a gazdasági növekedés szempontjából. Az Erste 2019-es GDP növekedési előrejelzése 4,9 százalék, ám a jövő évben a gazdaság bővülése lassulhat, várakozásuk szerint 3,5 százalékra. A beruházások növekedésében csökkenhet az EU-s források jelentősége, s a bizonytalanabb globális növekedési kép miatt az export kilátásai is kedvezőtlenebbek. A fogyasztás oldaláról azonban továbbra is inkább felfelé mutató kockázatot lát Nyeste Orsolya a jövő évi gazdasági növekedésre nézve.

Kapcsolódó írásaink

Erősödik a Kúria szerepe

ĀKáros az a bírói aktivizmus, amely elszakad a jogszabályoktól, ugyanakkor a jogalkalmazás egységességére törekvés nem sértheti a bírói függetlenséget – mondta Szánthó Miklós

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom