Gazdaság

Továbbra is 4,5 millió felett a foglalkoztatottak száma

Az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt, 18 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Tavasz (március-május) óta 4,5 millió felett alakul.  A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája az előző három hónapos időszakkal megegyező 70,3 százalékra emelkedett - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Továbbra is 4,5 millió felett a foglalkoztatottak száma
Az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma 30 ezerrel nőtt a múlt év azonos időszakához mérve
Fotó: AFP / ZERO CREATIVES

A foglalkoztatottak száma tavasz (március-május) óta 4,5 millió felett alakul.

Az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma 30 ezerrel nőtt a múlt év azonos időszakához mérve, a magát közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 22 ezerrel, 111 ezerre csökkent. A külföldi telephelyen dolgozók száma 11 ezerrel, 119 ezerre emelkedett.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma egy év alatt 17 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 28,7 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 29 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,5 százalék volt. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 57,2 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfiak foglalkoztatási rátája a múlt év azonos időszakához mérve 0,5 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma egy év alatt nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 63,3 százalékra nőtt.

A 15-64 évesek aktivitási rátája 0,4 százalékponttal 72,9 százalékosra javult, bár a munkaerőpiacon megjelenő aktív népesség létszáma 5000-rel csökkent, a korosztály lélekszáma viszont 42 ezerrel zsugorodott. A gazdaságilag inaktív, azaz a munkaerőpiactól távolmaradtak száma a 15-64 korosztályban meghaladja az 1,7 milliót, a 64-74 évesekkel együtt a 2,7 milliót is meghaladja - derül ki a KSH adataiból.

KSH: 3,5 százalékon stagnál a munkanélküliség

Az augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

Az előző három hónapos időszakhoz képest a munkanélküliségi ráta nem változott, és a munkanélküliek száma is a hibahatáron belül mozdult el.

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 7 ezerrel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,5 százalékponttal 13,0 százalékra nőtt a múlt év azonos időszakához mérve. A munkanélküliek több mint negyede ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korúak (25-54 évesek) munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal 1,8 százalékra csökkent.

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 84 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt. A munkanélküli nők száma 8 ezerrel 80 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 3,8 százalékra csökkent.

Egészséges a foglalkoztatás szerkezete Magyarországon

A foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 milliót, miközben a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, már a 100 ezerhez közelít, mindez pedig azt mutatja, hogy egészséges a foglalkoztatás szerkezete Magyarországon - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A KSH szerdai közlése szerint az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt, 18 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.

Bodó Sándor megállapította, a számok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jók, ugyanis a Magyarországon mért 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta, az Európai Unióban az ötödik legalacsonyabb.

Az államtitkár kiemelte, a több mint 1 évvel ezelőtt indított munkaerőpiaci reformprogram beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a segítségével eddig már több mint 50 ezren tudtak elhelyezkedni. A program egyebek mellett a résztvevők felkészítésére szolgál, hogy el tudjanak helyezkedni a versenyszférában. A következő állomások között szerepel még Vas, Zala, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megye és Budapest is, a tervek szerint 2020 első negyedévében éri majd el a program az országos lefedettséget.

Bodó Sándor közölte, a kormány továbbra is azért dolgozik, „mindenki, aki képes, aki tud, dolgozhasson Magyarországon, hiszen a teljes foglalkoztatáshoz mindenkinek a munkájára szükség van”.

Kérdésre válaszolva elmondta, 2010-hez képest jelentősen javult a foglalkoztatás helyzete Magyarországon, hiszen akkor még csak 3,8 millióan dolgoztak, miközben a munkanélküliségi ráta meghaladta a 10 százalékot.

Megszilárdul a magas foglalkoztatottság és az alacsony munkanélküliség

A legfrissebb adatok szerint a munkaerőpiacot immár stabilan magas foglalkoztatottság és alacsony munkanélküliség jellemzi, a további javulást a munkaerő-tartalék képzetlensége, illetve a romló külső környezet akadályozza - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH jelentését kommentálva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában úgy érzékelte, hogy a magyar munkaerőpiac telítődött. A nagyvállalatok hatékonyságnövelésének következtében egyre több elbocsátásra került sor az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor a kevésbé hatékony vállalatok ezt a felszabaduló munkaerőt rögtön fel is szívják. Inkább a foglalkoztatottak körön belüli fluktuációja jellemző, mintsem az, hogy új belépők jelennének meg a munkaerőpiacon.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője előrebocsátotta, hogy a munkaerőpiacot továbbra is alacsony munkanélküliség és magas foglalkoztatás jellemzi. A friss adatból inkább stagnálás látszik. Ugyanakkor a magyar gazdaságban még továbbra is van munkaerő-tartalék, ennek aktivizálását azonban egyrészt a képzettségi hiányosságok gátolják, másrészt pedig a kedvezőtlen nemzetközi környezet befolyásolja.

Kapcsolódó írásaink