Gazdaság

Kutatásokra kell építeni Magyarország jövőjét

A kormány a kihívások leküzdésében maximálisan számít az MTA Mezőgazdasági Intézetére, amely hét évtizede segíti a gazdákat és szolgálja a hazai agráriumot

A tudományra, a kutatásokra és az innovációra kell építeni hazánk jövőjét, különösen a mezőgazdaságét, amely sokkal komolyabb kihívások előtt áll, mint a 20. században. A kormány az ágazat mellett áll a problémák leküzdésében.

Kutatásokra kell építeni Magyarország jövőjét
A 21. század kihívásaira a kutatások mellett a fejlett járműpark is válasz
Fotó: MH

A 20. század kutatási eredményeivel a 21. század kihívásaira nem lehet megoldást találni – mondta tegnap az agrárminiszter a hetvenéves MTA Mezőgazdasági Intézet jubileumi ülésén. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy minden korszaknak megvolt a maga kihívása, és azokra mindig a tudomány szolgáltatott megoldást kutatási eredményekkel és azok gyakorlati alkalmazásával. Soha nem volt akkora szükség a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre, mint most, amikor olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás – mondta, hozzátéve, hogy önmagában senki sem talál válaszokat, ezért széles körű összefogásra van szükség. A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány a kihívások leküzdésében maximálisan számít a Mezőgazdasági Intézetre, amely immár hét évtizede segíti a gazdákat, és szolgálja a magyar agráriumot.

Nagy István szerint a tudományra, a kutatásokra és az innovációra kell építeni Magyarország jövőjét, különösen a mezőgazdaságét, amely sokkal komolyabb kihívások előtt áll, mint a 20. században vagy a 21. század eddigi szakaszában. Úgy vélte, hogy a klímaváltozás mellett az elöregedő gazdálkodói társadalom, a globálissá váló verseny és az alacsony együttműködési hajlandóság is megoldásokat követel. A miniszter rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási helyzeteket kezelni képes növények nemesítése előtérbe fog kerülni, ugyanakkor fontossá válik a tápanyag-utánpótlás, csakúgy, mint a környezetterhelés csökkentése.

A gazdáknak el kell szakadniuk apáik örökségétől, és ki kell védeniük a szélsőséges körülményekből fakadó nehézségeket: át kell térni az öntözéses gazdálkodásra és a forgatás nélküli talajművelési módra. Nagy István elmondta, hogy a kormány 12,3 milliárd forint forrást biztosít a mezőgazdasági génmegőrző programra, ebből idén már 1,7 milliárd forint rendelkezésre állt. Két kiemelt génmegőrzési intézet összevonásával létrehozták a Nemzeti Biodiverzitási és Génmegőrzési Központot, valamint felállt a Nemzeti Öntözési Központ, amely az öntözés elterjesztését tűzte ki célul. Az intézetet 1949-ben hozták létre Martonvásáron a Brunszvik-, majd Dreher-birtokon, amely 1953-tól volt az MTA kutatóhálózatának tagja egészen 2019-ig, ma már az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat tagjaként működik. Fő feladatuk a kalászos gabonák és a kukorica komplex kutatása a magyar gazdák mindenkori igényeinek és az aktuális nemzetközi trendeknek megfelelően.

Veisz Ottó, az intézet főigazgató elmondta, hogy az intézet hírnevét a hibrid kukorica hozta meg: az Mv5-ös volt Európában az első, a világon a második hibrid fajta.

Kapcsolódó írásaink

Magyarország a dróntechnológiában is vezető szerepre törekszik

ĀA pilóta nélküli légi járművek alkalmazási lehetőségei és gazdasági hatásai világviszonylatban is jelentősek, ma már napi szinten használ ilyen eszközöket a mezőgazdaság, a logisztika, a szállítás és a közlekedés is - mutatott rá Palkovics László

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom