Gazdaság

Fontos a csomagolási hulladék csökkentése

Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a körforgásos gazdasággal, amelynek során nem keletkezik szemét, hiszen a ma termékeit a jövő alapanyagainak tekintik

A Föld erőforrásai végesek. A természetben hagyott hulladék egyre kisebb darabokra esik szét, közben a belőle kioldódó anyagok szennyezik a környezetet. A környezeti kihívásokról és megoldásokról szólt az elmúlt hét.

Fontos a csomagolási hulladék csökkentése
Minden településen megoldott a szelektív hulladékgyűjtés
Fotó: MH

Az uniós irányelveknek megfelelően folyamatosan növelni kell a településeken keletkező hulladék újrahasznosításának mértékét – mondta Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára a napokban az M1-en. Az államtitkár szerint az irányelvnek megfelelően 2025-re a kommunális hulladék ötvenöt százalékát kell újrahasznosítani, 2030-ra hatvan százalékát, míg 2035-re már a hatvanöt százalékát. Hozzátette, ezzel párhuzamosan 2035-re a összes hulladék kevesebb mint tíz százaléka kerülhet csak szemétlerakóba. Kitért arra is, a legtöbb hulladék építési vagy bontási szemét Magyarországon és Európában is. Ezt követi az ipari, illetve gazdasági, majd a kommunális és végül – fej fej mellett – a mezőgazdasági és a veszélyes hulladék. Az államtitkár úgy fogalmazott, a kormány már tárgyal a gyártókkal, hogy biztosítsák az utántöltési lehetőséget különböző termékeiknél, ugyanakkor a friss készítményeknél lehet a leghatékonyabban csökkenteni a csomagolásból származó hulladék mértékét. Az ITM elsődleges feladataként tekint a fenntarthatóság megismertetésére és érvényesítésére, hogy az a mindennapjaink természetes részévé váljon.

Az építési és bontási szeméttel kapcsolatos illegális hulladéklerakás kiemelt figyelmet kapott az utóbbi évben. Korábban többször írtunk a problémáról. Szebenyi Péter környezetmérnök, a JÖN Alapítvány elnöke egy lapunknak adott interjúban beszélt arról, hogy sok esetben sajnos a lomtalanítást bonyolító cégek, építési vállalkozók nem a kijelölt helyre viszik a törmeléket, szemetet, hanem illegálisan elhelyezik a zöld területeken. Az ilyen bejáratott helyeken, taktikázva, rendőrt, járőrt kijátszva rakják ki a hulladékot – hívta fel a figyelmet akkor a környezetvédő. „Minden településen megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, mellyel jelentősen minimalizálható a szemét mennyisége, emellett a hulladékudvarok is lehetőséget nyújtanak az elhelyezésre. Jelenleg szabálysértésnek minősül a szemetelés, a jövőben a tetten ért személyek akár börtönbüntetést is kaphatnak. A jelenleg legnagyobb kiszabható bírság százötvenezer forint, mely sok esetben nem annyira visszatartó, mint kellene. Nemzetgazdasági szempontból rendkívül káros a szemetelés, a költségvetésnek kiadást jelent. Rövid távú cél lehet csak az elrettentés a büntetéssel, hosszabb távon szemléletformálásra van szükség. A problémát közösen, együtt kell megoldanunk” – nyilatkozta Szebenyi Péter.

Szintén egy korábbi interjúban hangzott el: a szemetelés és az illegális hulladékkihelyezés bűncselekménnyé minősítése eredményt hozhat és mindenképpen szükséges, mivel az eddigi felhívások nem hoztak érdemi változásokat – mondta lapunknak Éder Andrea, a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. stratégiai és kommuniká­ciós osztályvezetője. A szakértő arról is szólt, az illegális hulladékelhelyezés a felelősség áthárítása, vagyis, aki így szabadul meg a szemetétől, az saját hulladékának ártalmatlanítását a körülötte élőkre hárítja át.

A tiszta és egészséges környezet helyreállítása gyakran erőforrásokat von el más területektől, ezért minden közösség érdeke, hogy csökkenteni lehessen a tiltott hulladékelhelyezést. A környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási szakemberek bíznak abban, hogy a szigorúbb következményeknek visszatartó hatásuk lesz, azaz valóban kevesebb lesz a környezetünket csúfító és károsító szemétből – mondta a szemléletformálási szakértő.

Az újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet az Európai Hulladékcsökkentési Hét. Újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át, és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok  felhasználásának csökkentését. A kezdeményezés keretében a hulladékok keletkezésének megelőzését segítő akciók száma a tavalyi 226-ról idén 410-re,  közel duplájára nőtt. A rendezvénysorozat a hulladék keletkezésének csökkentésével, újrahasznosításával összefüggő gyakorlatok bemutatására szolgál. A tíz éve indult kezdeményezés egyre népszerűbb: tavalyhoz hasonlóan idén is harminc ország jelezte részvételét az Európai Hulladékcsökkentési Héten, a programok száma a 2018-as 14 300-ról idén 16 500-ra emelkedett.

A hulladékgazdálkodás az Euró­pai Unióban kiemelt területnek számít, ezért számos eszközzel támogatják a körforgásos gazdaságra való áttérést. Mindezt többek között azért teszik, mert míg a jelenlegi rendszer arra épült, hogy a terméket legyártjuk, felhasználjuk és eldobjuk, a körforgásos gazdaságban nem keletkezik hulladék, hiszen a ma termékeit a jövő alapanyagainak tekintik - mondta el Boros Anita a hét elején, a rendezvénysorozat indulásánál. A Föld erőforrásai végesek, emiatt Európának és az unió tagállamainak kettős kihívással kell szembenézniük, egyrészt ösztönözniük kell a növekedést a munkahelyteremtés és a polgárok jóléte miatt, másrészt a növekedésnél szem előtt kell tartaniuk a fenntarthatóságot is. 

Kapcsolódó írásaink

Árulkodó hulladék

ĀA kidobott iratok között a kutatók találtak magánemberek egészségügyi állapotát tartalmazó dokumentumokat, de komplett karriertörténetek is kirajzolódtak