Árulkodó hulladék

Sok cég életében nincs jelen napi szinten a lassan másfél éve bevezetett GDPR (általános adatvédelmi rendelet). Ennek köszönhető, hogy a kutatás során kétszáz kilogramm szelektíven gyűjtött papírhulladékot néztek át, amelyből 30,8 kilogramm tartalmazott szenzitív adatokat. Ezek megsemmisítés nélküli kidobása nemhogy nem felel meg az előírásoknak, de akár komolyabb visszaéléseket is el lehetett volna követni a birtokukban – írta a Piacesprofit.hu. A GDPR betartásának nehézségei markánsan mutatkoztak meg a családi vállalkozásoknál. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy esetükben – valószínűleg a vállalkozás jellege miatt – nem válik szét a magán- és a céges iratok kezelése. Noha a magándokumentumok biztonságos megsemmisítése is tanácsos lenne, ez szabályozottan igaz a céges szerződések, elszámolások, éves beszámolók vagy akár az üzleti tervek ledarálására.

„Azt gondolom az ok kettős. Egyrészt sokan nem gondolnak arra, hogy ez gond lehet, illetve azzal sincsenek tisztában, mi számít személyes adatnak. Ráadásul a kis cégeknél nincs is idő, energia és keret arra, hogy megismerjék a GDPR-t, és be is vezessék rendszerszinten” – mondta lapunknak Lévai Richárd onlinemarketingspecialista, a GDPR Irány­-tű Online marketinghez című könyv társszerzője.

A több mint harminc kilogramm személyes adatot tartalmazó irat között leginkább kitöltött szerződések, együttműködési megállapodások, éves beszámolók, személyes okmányok, céges pályázatok és adópapírok voltak, zömmel családi cégektől. De a magánszemélyek is meglehetősen hanyagul bánnak dokumentumaikkal. A kutatók találtak magánemberek egészségügyi állapotát tartalmazó dokumentumokat, de a kidobott fizetéspapírokból komplett karriertörténetek is kirajzolódtak. A legsúlyosabb pedig talán egy nagy gyógyszercégeknek alapanyagot beszállító vállalat története volt, hiszen itt teljes levelezés került elő a gyógyszergyártásnál használt alapanyagok műszaki leírásáról, beszerzéséről, illetve a pontos árakról, szállítási címekről.

Az adatvédelemmel évek óta foglalkozó Fellowes már 2015-ben is végzett egy hasonló felmérést, amivel a mostani eredmények jól összehasonlíthatók, hiszen akkor is kétszáz kilogramm szelektíven gyűjtött papírhulladékot nézettek át. Akkor harminchét kilogramm tartalmazott szenzitív adatokat, amelyek megsemmisítés nélkül landoltak a szemétben. A négy évvel ezelőtti és a mostani számokból látható tehát, hogy hiába a szankciókat is kilátásba helyező uniós adatvédelmi rendelet, nem történt lényeges változás az adatkezelési szokásokban, legalábbis ami az adatok biztonságos megsemmisítését illeti.