Gazdaság

Divatból hulladék

A nemzetközileg elismert tervezők a divatipar olcsó és elérhető darabjaival képtelenek felvenni a versenyt, a tömegtermékek a legtöbb esetben viszont hulladéktárolóba kerülnek

A fenntarthatóság az egyik legnépszerűbb és legfontosabb téma manapság. Nem telik el nap, hogy a híradóban ne szólna legalább egy hír valamilyen súlyos környezeti terhelésről, katasztrófáról. Az olajszektor után sok tekintetben a második legszennyezőbb iparág a divatipar, azon belül is főleg a fast fashion termékek tömeggyártása, ami kritikus csapást mér környezetünkre.

Divatból hulladék
A világon minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik
Fotó: AFP/Mehedi Hasan

A legnagyobb márkák – amelyek legtöbbször a híres tervezők, illetve a luxusmárkák dizájnjait másolják le, tizenöt–húsz kollekcióval rukkolnak elő egy évben. A nemzetközileg elismert, tehetséges tervezők a divatipar olcsó, mutatós és elérhető darabjaival képtelenek felvenni a versenyt. A fast fashion kifejezés pedig elárulja a termék minőségét is, hiszen nem véletlen olcsó, a gyártásnál sem a színvonalra helyezik a hangsúlyt, hanem a mennyiségre. A megfizethető, sok esetben filléres darabok áraihoz igazodnak tehát a gyártási költségek, ezek komoly áldozatokkal járnak.

„A túltermelés is komoly probléma, ugyanis hiába a sok vásárló, minden egyes ruhát nem tudnak eladni. Majdnem kilencven százalék kerül az idénydivatholmikból a hulladék közé” – mondta el Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezetője lapunknak korábban adott interjúban. Hozzátette: „A környezetszennyezés mellett ott van a kizsákmányolás kérdése is. A világon minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik, a munkavállalóknak sok esetben kell szembenézniük a kizsigereléssel, diszkriminációval, és a gyermekmunka is súlyos probléma az iparágban” – fogalmazott a magyar divatügynökség vezetője, aki lapunknak a fenntarthatósági alternatívákról beszélt. Elmondta, a magyar tervezők kínálata a fogyasztói társadalom pazarló tömegtermékeivel szemben nemcsak egyedi, hanem környezetbarát alternatíva is, a vásárlással
a hazai ipart támogatjuk.

Alulról szerveződő közösségek, civil szervezetek és egyéb környezetvédelemmel foglalkozó társulások vagy akár magánszemélyek is szívügynek tekintik a témát.

A legnagyobb közösségi oldalon indult kezdeményezés, az egy évig nem vásárolok ruhát kihívás már a nevében tartalmazza célját, amelyet Novák Zsüliett, az oldal kezelője azzal indokol: „Miért ne vásárolj egy évig ruhát? Mert semmi szükséged rá. Mert környezetszennyező, szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel jár. Mert a divatipar a második legszennyezőbb iparág. Mert egy életünk és egy Földünk van. Azért.”

A rövid, velős és hatásos szöveg több mint kétezer emberhez ért el, akik saját csoportot is alakítottak. Az oldal kezelője folyamatosan tudósít a témában, felhívja a figyelmet a tömegtermelés veszélyeire. November eleji bejegyzésében szerepel, hogy a dán TV2 készített egy műsort arról, hogy a környezetbarát és újrahasznosított termékeivel kampányoló H&M ruháit új, árcímkékkel ellátott állapotban szállítják egy roskildei égetőműbe. Az oknyomozó riport több korábbi alkalmazottat is megszólaltat, akik elmondják, hogy ott semmisítik meg az eladatlan termékeket.

A H&M a riport megjelenése után azt nyilatkozta, hogy csak a gyári hibás vagy sérült termékek kerülnek az égetőbe. A tévéműsor stábja bizonyítékokkal szolgált arra, hogy teljesen ép állapotú ruhák voltak a szállítmányokban. A birtokukba jutott szállítólevelek alapján 2013 óta évente átlagosan 12 tonnányi terméket égettetnek el az üzemben.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egy pamutpóló előállításához kétezer-hétszáz liter vízre van szükség, amely nagyjából egy ember két és fél éves vízfogyasztása. Az ivóvízhiány világméretű jelenség, a társadalom édesvíz-igénye meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget. Egy ENSZ-jelentés szerint a világon hat emberből egynek nem jut tiszta ivóvíz. A vízhiányos országok lakossága – tanulmányok szerint – 2025-re az ezredfordulós közel félmilliárdról hárommilliárdra nőhet.

A kártékony divatipar tömegtermelése ellen több alternatíva is létezik: „Aki turkálóba megy, tudatosan dönt arról, hogy új életet ad egy ruhának, aki magyar tervezőnél keres egyedi darabokat, szintén tudatosan cselekszik, támogatja a hazai gyártást és a munkaerő foglalkoztatását” – nyilatkozta lapunknak korábban Bata-Jakab Zsófia.

A turkálókban fellelhető ruhaneműk feldolgozására mutat megoldást egy új módszer, miszerint szőnyegek és szigetelőanyagok gyártására alkalmas textilipari alapanyagokat tudnak előállítani használt ruhaneműkből. A Luzerni Alkalmazott Tudományi és Művészeti Egyetem szakemberei a használt ruhaneműk újrahasznosítására specializálódott Texaid nevű svájci céggel együttműködve fejlesztettek ki olyan módszereket, amelyek révén szőnyegkészítésre alkalmas durva fonalat tudnak előállítani a régi textíliákból – írta az MTI.

A kutatóknak továbbá sikerült hangszigetelésre alkalmas anyagok prototípusait is létrehozniuk a textilek szakadásakor keletkező rövid szálak és „por” felhasználásával. A Texaid évente nagyjából 37 ezer tonna régi ruhát gyűjt össze Svájcban, és a textíliák csaknem harminc százaléka olyan rossz állapotban van, hogy nem lehet használt ruhaként újrahasznosítani.

A szakemberek szerint a mostani kutatás célja, hogy az újrahasznosítás révén ne csupán törlőrongyként kapjanak új életet a használt ruhaneműk, hanem magas minőségű termékeket lehessen előállítani belőlük. A következő lépésben pedig olyan új módszereket akarnak kidolgozni, amelyekkel új ruhák gyártására alkalmas, rendkívül finom fonalakat lehet létrehozni.

Kapcsolódó írásaink

Már nem divat bármit is kidobni

ĀAki turkálóba megy, tudatosan dönt arról, hogy új életet ad egy ruhának, aki magyar tervezőnél keres egyedi darabokat, szintén tudatosan cselekszik, támogatja a hazai gyártást és a munkaerő foglalkoztatását

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom