Gazdaság
A büdzsének is spórol az egészségkultúra
Százmilliókban mérhető a rendszeresen sportoló munkavállalók kimagaslóbb teljesítménye egy kutatás szerint
Mihalik Zsuzsa cégvezető lapunknak elmondta, az elmúlt húsz évben több mint félmillió embert vettek rá a rendszeres sportolásra egy plasztikkártya segítségével. A koncepció lényege, hogy tetszőleges havi átalánydíj megfizetésével, amit egyfajta béren kívüli juttatásként adhat a munkaadó, az ország csaknem ezer létesítményébe lehet bejutni sportolni. A lehetőséggel eddig ezerháromszáz munkaadó élt.
„Több mint tíz éve sportoltatjuk a minisztériumi dolgozókat, több önkormányzat a partnerünk és számos egyéb államigazgatási szerv, az adóhatóságtól kezdve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalon át a Nemzeti Befektetési Ügynökségig, de ugyanúgy partnereink a multinacionális vállalatok, bankok, biztosítók” – sorolta Mihalik, aki szerint tevékenységükkel részben az állam feladatait veszik át. Ugyanis a dolgozók munkája, szorgalma termeli a GDP-t, egészségük, teherbírásuk, stressztűrő képességük létfontosságú hazánk számára, véli a cégvezető.
A statisztika üdvözlendő: míg húsz éve átlagosan havi két, ma már heti két és fél alkalommal sportolnak az emberek. A vállalati egészségkultúra „értékteremtő spirálként a vevői oldalon is megjelenik mint jobb minőségű szolgáltatás, pénzügyi szinten pedig mint magasabb jövedelmezőség”. Továbbá makroszinten mint egészségesebb, boldogabb társadalom. Az AYCM kutatása azt mutatta, aki rendszeresen sportol, átlagosan három nappal kevesebbet hiányzik betegség miatt a munkahelyéről, ezzel évi félmilliárdot spóroltak a költségvetésnek.
A mai díjhoz kapcsolódó beneFIT Mozgalom célja itthon tartani a munkavállalókat, és a döntéshozóknál elérni, adókedvezményt kapjanak az egészségkultúrára áldozó vállalatok.
