Kiemelkedő a magyar mezőgazdaság fejlődése

Tavaly a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron tizenegy százalékkal többet, mint 2017-ben – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Világgazdaság üzleti napilap által szervezett Beruházási kényszer az agráriumban című konferencián. A miniszter szerint a beruházások volumene 2013 és 2018 között tizenhét százalékkal bővült, majd 2019 első felében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison.

Az élelmiszeripari beruházások mértéke folyamatosan nő, emellett az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben.

Nagy István előadásában ismertette, hogy a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019 második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése pedig húsz százalékos volt. A tárcavezető előadásában kifejtette, a magyar agrárium évente hat-hétszáz milliárd forint uniós és nemzeti támogatásban részesül, ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez háromszáz milliárd forintot biztosít 2020-ig. A miniszter szerint a hatékonyság és a versenyképesség a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon. „Az elmúlt kilenc év komoly eredményeket hozott, a magyar mezőgazdaság termelékenysége uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött. Az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával bővült. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban” – összegzett a miniszter, majd rámutatott, a kormány célja, hogy Magyarország teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, ugyanakkor nem lehet többet kérni a magyar gazdáktól kevesebb támogatásért. Aggasztó a beruházási támogatásokat biztosító vidékfejlesztési források drasztikus csökkentésének felvetése – emelte ki. Elmondta, hogy a támogatások mellett az agrárgazdaság finanszírozásának másik kulcseleme a kedvezményes hitelezési rendszer kialakulásának ösztönzése. Erre jó példa a szeptember végén indított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program, amelyben százmilliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít az agrártárca nyolcvan százalékos mértékű kamattámogatást.

Nagy István előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium továbbra is jelentős tartalékokkal rendelkezik. Jelezte azt is, hogy az agrárdigitalizációval párhuzamosan nemzedékváltást is sürget a gazdatársadalom jelenlegi korösszetétele, ezért a tárca kiemelt figyelmet fordít az agrárszakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére.