Gazdaság

A klímacélokat kell szem előtt tartani

Több mint egy éve energiapolitikai államtitkárság jött létre, hogy egy olyan célrendszert dolgozzanak ki, ami kiszámítható környezetet teremt a befektetők számára

A gazdasági növekedés és a klímavédelem céljai nem ellentétesek, inkább erősítik egymást; nyertese lesz a gazdasági fejlődésnek, aki megoldásokat kínál a világ talán legsúlyosabb problémájára - mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára tegnap a Portfolio Energy Investment Forum 2019 elnevezésű konferencián.

A klímacélokat kell szem előtt tartani
Kaderják Péter: A gazdasági fejlődés és a klímavédelem egymást erősítő célok
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A konferencián Kaderják Péter bemutatta, hogy milyen stratégiai változásokra van szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk azokat a klímacélokat, amelynek köszönhetően nemcsak élhető környezetet tarthatunk fent, de akár a világ más országai számára is példát mutathatunk – derült ki a Portfolio Energy Investment Forum 2019 lapunknak küldött sajtóanyagából.  Több mint egy éve integrált energiapolitikai államtitkárság jött létre a minisztériumon belül, hogy megvizsgálják hogyan lehet önálló klímapolitikát csinálni, és azon dolgoznak, hogy egy olyan stratégiai célrendszert dolgozzanak ki, ami kiszámítható környezetet teremt a befektetők számára – mondta az államtitkár. Kiemelte: ez a fő feladat és ennek részeként nemzeti klímatervet is készítettek. Fontos látni, hogy a klímaproblémához az energiafogyasztás több mint hetven százalékban járul hozzá, miközben az energiaellátásban hetven százalékban importra szorulunk - emelte ki Kaderják Péter.

Az államtitkár szerint a gazdasági fejlődés és a klímavédelem nem ellentétes, hanem egymást erősítő célok, mert aki erre megoldást talál, az nyertese lesz ezeknek a folyamatoknak, így a Kárpát-medence pozíciója akár jobb is lehet, mint más régióké. Abban a pozícióban lehetünk, hogy megoldásokat kínáljunk a világ más területei számára. Nem kell megijedni a klímakatasztrófától, hanem értelmesen végig kell gondolni, hogy milyen megoldásokat tudunk rá kínálni. Kaderják Péter kiemelten fontosnak nevezte, hogy a klímavédelemre rendelkezésre álló forrásokat Magyarország költséghatékonyan használja fel. Hozzátette, hogy azokat a klímavédelmi beavatkozásokat részesítik majd előnyben, amelyek egyben segítik a hazai importfüggőség csökkentését vagy a rezsiköltségek fenntartható mérséklését, valamint ösztönzik az innovatív gazdaságfejlesztést. A klímasemlegesség eléréséhez minden technológiára szükség van, kiemelt figyelmet és erőforrást kell szánni az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására és a nukleáris kapacitások fenntartására - hangsúlyozta. Az államtitkár kitért arra, hogy az átmenet a klímasemleges gazdaságba konfliktusokkal is jár, lesznek olyan gazdasági szereplők, társadalmi csoportok, amelyeket ez hátrányosan érint majd, ezért törekedni kell az igazságos átmenet biztosítására. Kaderják Péter előadásában felidézte az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban kifejtett magyar álláspontot, amely szerint Magyarország esetében elérhető a klímasemlegesség 2050-re, de csak radikális és mély gazdaságátalakító programok segítségével. Elengedhetetlenek jelentős beruházások a magyar gazdaság minden szektorában, az első becslések szerint a következő harminc évben negyven-ötvenezer milliárd forint között lehet a szükséges összeg - fejtette ki. A nemzeti energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása áll a magyar fogyasztóknak, közösen az iparág szereplőivel - mutatott rá az államtitkár. A jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációk ösztönzését. Kaderják Péter kitért a települési klímavédelmi programok fontosságára is.

A finanszírozási oldalról nagy kérdés a pénzügyi szektor szabályozása és szerepe, például az, hogyan lehetne pozitívan diszkriminálni a klímabarát, fenntartható beruházásokat finanszírozási oldalról.

Érdemes egy utolsó esélyt adni az atomenergiának – véli Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza. Ez ugyanis segíthet elérni a dekarbonizációt, ami pedig a klímaváltozás megfékezéséhez kell.

A nukleáris energia területén kétfrontos küzdelem van: az egyik oldalon van egy harsányan atomenergia-ellenes közösség a világban, a másik oldalon pedig az atomenergia támogatottsága az atom­ener­giát használó országokban – mondta el a közgazdász. Az átmenet a tiszta energia rendszerbe egy nagyon mély transzformáció lesz. A közlekedés villamosítása a legígéretesebb ötlet.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom