Gazdaság
Palkovics: Erősíteni kell az innovációt a kis- és középvállalkozások körében
Az innováció fontos szerepet játszik abban is, hogy növekedjen a kis- és közepes vállalkozások súlya a GDP előállításában - tette hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy a felsőoktatásban részt vevőknek is ismerniük kell, hogy a gazdaság szereplői mit igényelnek a tudomány világától, és az alapkutatás mellett a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását kell előtérbe helyezniük.
Bejelentette, hogy a magyar kormány növelni kívánja a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket, eddig a GDP 1,53 százalékát fordította K+F tevékenységre az ország, ezt már a közeljövőben a GDP 2 százalékára kívánják emelni.
Palkovics László kiemelte: az egyetemeknek nem lehet izoláltan tevékenykedniük, meg kellene ismerniük a kis- és közepes cégek tevékenységét, és együtt kellene működniük a kkv-kal. Így a felsőoktatási intézményekben dolgozó kutatók a vállalkozásokkal együtt kézzel fogható, a gazdaság teljesítményét növelő eredményeket érhetnek el. Ennek érdekében, részben a kkv-k és az egyetemek közötti együttműködés erősítésére, nyolc úgynevezett tudományos parkot hoztak létre, közülük hatot vidéken, kettőt Budapesten.
Szegeden pedig olyan lézerközpontot valósítottak meg, amely részt vehet a nukleáris hulladékok megsemmisítésében - jelezte.
Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia kora kezdődik, a magyar kormány ezért hozta létre az önvezető járművek tesztelésére szolgáló tesztpályát, amely a világon egyedülálló fejlesztés. A mesterséges intelligenciától nem kell félni, segítségével a munkahelyek száma nem lesz kevesebb, csak a mostanihoz képest új foglalkozásokra lesz szükség - mondta.
Palkovics László újságíróknak beszélt a magyar tulajdonú vállalkozások megerősítésének fontosságáról, és emlékeztetett, hogy a kormány elindított egy magyar multik elnevezésű programot, amely azt szolgálja, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások külföldön hozzanak létre leánycégeket.
Jelentős kihívás előtt áll a bankrendszer az egész világon
A világ és különösen Európa bankjai előtt álló kihívásokra, köztük a változó ügyféligényekre, a fintech cégek és a kriptovaluták terjedésére, valamint a magyarországi bankrendszer problémáira hívta fel a figyelmet Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Eurázsia Fórum nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten.
Az alelnök a lakosságszámhoz viszonyítva túlzottan soknak tartotta a Magyarországon működő 35 bankot, úgy vélte szükség lenne a bankszektor konszolidációjára, elég lenne 4-5 nagybank a hitelezés, a pénzügyi szolgáltatások lebonyolítására.
Nagy Márton megismételte a már korábban hangoztatott véleményét, miszerint a magyarországi bankok szolgáltatásai drágák, és a pénzintézetek nem működnek hatékonyan.
Kifejtette, hogy várhatóan még sokáig alacsonyak, nulla közeliek maradnak a kamatok, sőt, előfordul, hogy a lakosság a betétek után negatív kamatot kap, azaz a betétek után az ügyfelek a bankban elhelyezett pénznél kevesebbhez jutnak hozzá, ha a betét futamideje lejár. A jövő nagy kérdésének nevezte, hogy a bankok hogyan tudják majd kompenzálni kieső bevételeiket.
A fintech cégek egyre nagyobb teret nyernek a pénzügyi szolgáltatások terén, ezzel együtt egyre nagyobb számú ügyfelet csábítanak magukhoz. Emiatt a pénzintézetek, a költségek csökkentése érdekében, várhatóan egyre kevesebb dolgozót alkalmaznak majd - mutatott rá Nagy Márton.
Kiemelte: a bankrendszer működésének egyik alappillére a bizalom, és látható, hogy Európában északról délre haladva egyre kevésbé bíznak az emberek a pénzintézetekben. A német és a francia pénzintézetek gyenge teljesítménye is a bizalom csökkenését eredményezte - fűzte hozzá. Ezt a „bizalmi űrt”, illetve a hitelintézetek drága működését kihasználva, egyre több területen jelennek meg a fintech cégek a szolgáltatásaikkal. A fintech vállalkozások gyorsak, olcsóbbak a hagyományos bankoknál, ezzel együtt tevékenységük kevésbé szabályozott, így esetenként kockázatosabbak a pénzintézeteknél - figyelmeztetett.
Nagy Márton kitért a kriptovaluták egyre jelentősebb elterjedésére is, azt mondta a kriptopénzek kibocsátói nem egyszer olyan országokban, területeken vannak bejegyezve, ahol lazábban előírások vonatkoznak pénzügyi szolgáltatásokra, így a kriptovaluták kibocsátására.
A bankrendszerek számára kihívást jelent a fiatalok igénye is, hiszen ez a korosztály a gyors, minél olcsóbb digitális szolgáltatásokat részesíti előnyben - mondta Nagy Márton.
Palkovics: A korszerű technológiák teszik tartóssá a magyar növekedést
A korszerű technológiák alkalmazásának és a magas hozzáadott értéket teremtő befektetéseknek köszönhető, hogy a magyar gazdaság a nemzetközi lassulás ellenére sem vesztett a növekedési lendületből - mondta az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Budapesten, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Netzwerk Digital és a United Europe rendezvényén.
Palkovics László kiemelte, hogy nem csupán az ide érkező befektetési összegek magasak, hanem az általuk létrehozott gyártás hozzáadott értéke is, és egyre általánosabb a kutatási és innovációs központok megtelepedése.
A tárcavezető üdvözölte, hogy a Brexit közeledtével a startup cégek is egyre vonzóbb célpontnak tekintik Magyarországot.
A kutatásra és fejlesztésre fordított költségvetési támogatás 2021-ben és 2022-ben is bővülni fog, és 2030-ra elérheti a 3 százalék körüli arányt, vagyis a legfejlettebb országokéval kerülhet azonos szintre - közölte a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a kutatóhálózat átalakítását végig kell vinni, és ehhez kapcsolódóan még számos finanszírozási kérdés vár rendezésre. Szorgalmazta emellett a kutatási intézmények, az egyetemek és a vállalatok szorosabb együttműködését, és hozzátette, hogy a felnőttképzésben az államnak jelentős mértékben kell kiegészítenie a munkaadók szerepvállalását.
Palkovics László kiemelte, hogy a digitalizáció áthatja és átalakítja a gazdaság összes ágazatát, és a mindennapi élet valamennyi területét, ezért hátrányba kerülnek a folyamatból kimaradó államok. Magyarország ennek a kihívásnak megfelelően alakította ki a stratégiáit és a cselekvési terveit, az új technológiák köré szervezi a science parkok országos hálózatát, és ösztönzi a digitalizáció széles körű felhasználását. Véleménye szerint az utóbbi annak ellenére szorul további támogatásra, hogy a belföldi digitális infrastruktúra és gazdaság nemzetközi összevetésben is fejlett.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke Közép-Európa versenyképességi kilátásait minden eddiginél kedvezőbben ítélte, de hozzátette, hogy a térség kormányainak és gazdasági szereplőinek együtt kell megteremteni a támogató környezetet a digitalizáció kihasználásához. Marie-Theres Thiell hozzátette, hogy a technológiai átalakulás számtalan kihívást hozhat, ennek ellenére nem fenyegetésként, inkább lehetőségként kell rá tekinteni.
Az E.ON SE német energiavállalat vezérigazgatója hatalmas eredménynek nevezte a közép-európai országok fejlődését. Johannes Teyssen úgy látja, hogy a térség államai az elmúlt évtizedekben megtanultak alkalmazkodni a változásokhoz, ezért nyitottak az új technológiai kihívásokra, és hajlandók kockázatot vállalni. Hozzátette, hogy a digitális technológia sokba kerül és sokat fogyaszt, hiszen egyetlen google-keresés egy órányi világítás energiáját emészti föl, és időbe telik a digitális jövő kiépítése is. Véleménye szerint a válaszokat csak a tudományos és a gazdasági élet, valamint a politikai döntéshozók nemzetközi együttműködése találhatja meg.
Johannes Teyssen hangsúlyozta, hogy Európa meg fogja oldani a technológiai kihívásokat, és Magyarország vezető szerepet fog játszani ebben.
