Gazdaság

A harmadik negyedévben is nőtt a foglalkoztatás

 A július-szeptemberi időszakban, azaz a harmadik negyedévben, 4 millió 521 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 70,3 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A harmadik negyedévben is nőtt a foglalkoztatás
A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

 A tavalyi harmadik negyedév átlagához hasonlítva az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma 49 ezerrel, 4 millió 295 ezerre nőtt, a magát közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 29 ezerrel 108 ezerre csökkent. A külföldi telephelyen dolgozók száma 14 ezerrel, 118 ezerre emelkedett.  

A 15-24 éves fiatalok között 0,5 százalékponttal, 29,2 százalékosra csökkent a foglalkoztatási ráta. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal magasabb, 84,4 százalék volt. A 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A 15-74 éves korosztályban foglalkoztatottak számának 34 ezres növekedése a munkanélküliek számának 16 ezres csökkenéséből és gazdaságilag aktív népesség növekedése következtében a munkaerőpiacon frissen megjelenő 18 ezer munkavállalóból eredt. Ebben a korosztályban 30 ezerrel esett vissza a gazdaságilag inaktív népesség a munkába állás mellett lélekszámuk 12 ezres csökkenése következtében, de így is meghaladja a 2,7 milliót, amiből 1,72 milliónyian legfeljebb 64 évesek.

A 15-64 éves korcsoportban nem nőtt a munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség, a foglalkoztatottak számának 17 ezres emelkedése a munkanélküliek munkába állásából származott. A gazdaságilag inaktív népesség viszont a korcsoport lélekszámával megegyezően 42 ezerrel csökkent. A foglalkoztatás emelkedése kizárólag a férfiakat érintette, az alkalmazásban álló 15-64 éves nők száma az egy évvel korábbihoz képest nem változott és a munkanélküliség 15 ezres csökkenése megegyezett a munkaerőpiacon megjelent nők számának visszaesésével.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában, a foglalkoztatási ráta Magyarországon egy év alatt 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. A férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalékos volt a ráta.

3,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék volt, az állástalanok csaknem negyede ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent. A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 85 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt. A munkanélküli nők száma 15 ezerrel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 12,4 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított - tette hozzá a KSH.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint szeptember végén  a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 3,1 százalékkal, 243 ezerre csökkent.
 

 A munkaerőpiacon nincs jele a gazdasági növekedés lassulásának

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiaci adatokban még nem láthatók a lassulás első jelei, amelyek azonban már a gazdaság más területein érzékelhetőek, és a felmérések is azt jelzik, hogy a vállalatok későbbi munkaerőigénye mérséklődik.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet hogy a 20-64 éves korosztály 75,4 százaléka dolgozott a harmadik negyedévben, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagát, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs, cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az aktivitási ráta azt jelzi, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság állapotában van a magyar gazdaság. Az elkövetkező hónapok kérdése leginkább az, hogy az európai növekedés lassulásának esetleges begyűrűző hatásai érdemben csökkentik-e a magyar munkapiac feszességét. Az Erste Bank  elemzői a növekedési aggodalmak erősödése nyomán látnak kockázatokat arra, hogy a következő negyedévekben a munkanélküliségi ráta is némileg emelkedik.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom