Nagyobb sebességre kapcsol a vasútvonalak építése

Összességében 15 vasúti projekt tervezése kezdődik meg idén, az előkészületek várhatóan 2021-ben fejeződnek be. Ezek közül a két legnagyobb szabású projekt a Budapest–Varsó és a Budapest–Kolozsvár között tervezett nagysebességű vasút építése. Mivel ezek költségét még becsülni sem lehet, a 13 pojekt tervezett kivitelezése 990 milliárd forint. A Budapest–Kolozsvár közötti nagysebességű vasút előkészítése még el sem kezdődött, a varsóié viszont igen, így 14 projekt esetében a tervezési költség 14 milliárd forint. Mint ismert, ezen belül a varsói nagysebességű vasút hazai szakaszának esetében az előkészületi munkákra egymilliárd forintot fordít a magyar állam.

Bár a varsói gyorsvasút leginkább a négy visegrádi ország fővárosát – Csehországban Prága helyett Brnót – kötné össze, az szinte megkerülhetetlen, hogy a nagyobb városok is bekapcsolódjanak ebbe a forgalomba. Így például Magyarországon Győr lehetne az egyik lehetséges megálló. A szlovákokkal viszont még meg kellene állapodni az új határmetszéspontban, a pozsonyi irány miatt. A megvalósíthatósági tanulmányban egyébként három nyomvonalat vizsgálnak a szakértők, az egyik lehetséges építési irány Komárom, a másik Oroszlány, a harmadik pedig Székesfehérvár. Az óránkénti sebesség 250 és 350 között lenne a magyar szakaszon, új pálya építése vagy a meglevő egy részének felújítása révén. Az engedélyezési tervezés a 2021–2027 közötti ciklusban, a megvalósítás 2027 után reális.

Az idei előkészületi projektek között az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint az északi és a dél-balatoni vasútvonalak felvételi épületeinek a rekonstrukciója szerepel. Ezek az eljárások már folyamatban vannak, és fontos, eddig még nem igazán ismert projektek előkészítése is megkezdődik idén. Így a Népligetnél új vasúti megállóhely létesülne, és Ferencváros vasútállomáson is külön szintben épülne egy vonal a meglevő mellé. Megkezdődik az előkészítése a Békéscsaba és Szeged közötti, illetve a Zalaegerszeg és Rédics közötti vonal átépítésének. Ezek mellett négy helyen épülne át a vasúti pálya, a szűk keresztmetszetek kiváltása érdekében.

A jövőre, illetve 2021-ben induló projektek esetében a legnagyobb volumenű a Hatvan-Füzesabony vonal felújításának az előkészítése. Itt is százhatvanra emelkedne az óránkénti sebebesség a jelenlegi százhúszról, a tengelyterhelés pedig 21-ről 22,5 kN-ra, és megépülne az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer második szintje, az ETCS2. Ehhez kapcsolódóan újulna meg a Vámosgyörk–Gyöngyös valamint a Füzesabony–Eger vasútvonal is. Az ETCS2 a tervek szerint Kelenföld-Hegyeshalom, Székesfehérvár–Balatonszentgyörgy és Székesfehérvár–Boba között épülne ki. A tervek szerint villamosítani lehetne a vasútvonalat Nagykanizsa és Zalaszentiván között, emellett átépülne a pálya- és a biztosítóberendezés. Bár a Budapest–Hatvan vasútvonal átépítése javában zajlik, harmadik vágány is épülne Rákos és Rákosliget között.