Nincs szabad hely a plázákban

Idén június végén a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája újabb történelmi minimumszintet beállítva 6,3 százalékos szintre süllyedt, köszönhetően az elmúlt években látott erős bérleti keresletnek, másrészt pedig új átadások alacsony volumenének – derült ki a jegybank honlapján tegnap közzétett jelentésből. A következő két-három évben jelentős mennyiségű, a fennálló irodaállomány tizenhat százalékát kitevő bővülés várható, amelynek hatására az irodapiac kihasználatlansági rátájának enyhe emelkedése, de továbbra is egészséges szintje prognosztizálható.

Budapesten és az agglomerációban található ipari–logisztikai ingatlanok szabad területének aránya szintén a valaha mért legalacsonyabb szinten, 2,1 százalékon tartózkodott június végén. A második fél évre várt átadások negyvenkét százalékára volt előbérlet, ami az elmúlt évekhez képest nagyobb mozgásteret kínálhat az átköltöző és újonnan piacra lépő bérlőknek.

A kiskereskedelmi ingatlanok szegmensében erre az évre új átadásokat terveznek a fejlesztők, főleg vidéki helyszíneken, továbbá 2020-ra elkészülhet Budapest egyetlen épülő új plázája is – derült ki a jegybank jelentéséből.

Az új kínálat hiánya és a növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt az elmúlt években, ami azonban a bevásárlóutcákban lassan megáll. Az ingatlanok elérhetőségét vizsgálva a fővárosi elsődleges bevásárlóközpontok teljes telítettséggel üzemelnek. Régiós összevetésben a budapesti hozamok kedvezőek. A bankok az üzleti ingatlanhitelek feltételeiben már szigorítást jeleznek, míg a hitelkeresletben visszafogottabb élénkülést tapasztalnak. Hazánkhoz hasonlóan a többi kelet–közép-európai ország kereskedelmiingatlan-piacát is élénk fejlesztési aktivitás, erős bérleti kereslet és többségében csökkenő kihasználatlanság jellemzi.