Gazdaság
Állattenyésztés nélkül nincs élet a Földön
Ijesztő számok: 2040-re a húskészítmények 35, a kiegészítők 25 százaléka műhúsból készül

Egyes felmérések szerint 2050-re egymilliárd ember megélhetése kerülhet veszélybe a klímaváltozás következményeként, erre az állattenyésztésnek is fel kell készülni – nyilatkozta lapunknak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) igazgatója. Az elvégzendő feladatok között említette az állatvédelmi intézkedéseket, egyebek mellett az állattartás feltételeinek, körülményeinek rendezését, amelyeket – ha szükséges – akár szankciókkal is lehet, kell javítani. Párhuzamosan csökkenteni kell az ágazat környezetterhelését, az üvegházhatású gázok kibocsátást. Utóbbit a technikai fejlesztésnek köszönhetően tíz év alatt akár húsz–harminc százalékkal is lehet mérsékelni. Lényeges teendő emellett a termőterületek kisebb terhelése, kevesebb víz és munkaerő felhasználása, a hatékonyabb gyepgazdálkodás, valamint az állattenyésztés jobb integrációja.
Az igazgató lapunknak beszélt arról is – és ez a MÁSZ tegnapi keszthelyi Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozáson is elhangzott –, hogy a világban bizony akadnak ijesztő tendenciák, előrejelzések a húspótlással kapcsolatban. Ezek közöl az egyik arról szól, hogy 2040-re a húskészítmények 35, a húskiegészítők 25 százaléka műhúsból készül majd.
Kérdésünkre, hogy a műhúsokat mennyire kell komolyan venni, az igazgató azt felelte, a húshelyettesítő élelmiszerek fejlesztésében az Egyesült Államok, Kína, Izrael és Hollandia jár az élen és olyan óriáscégek is beszálltak a fejlesztésekbe, mint a Cargill, a Tyson, a Merck, a Google vagy az UBS. A mesterséges, úgynevezett in vitro húsokat izomsejtekből kiindulva, tápoldatban szaporítva és tenyésztve állítják elő, hogy azok izomrostszerű szövetté álljanak össze. Ma már több start-upcég és nonprofit szervezet dolgozik marha-, csirke-, pulyka-, és sertéshúsok, hal, tojás, tej, zselatin és bőr előállításával laboratóriumi körülmények között, ezt a „fenyegetést tehát abszolút komolyan kell venni”.
A MÁSZ elnöke beszélt arról is, hogy a növényi alapú ételek aránya is nő, ami a változásokkal együtt kihívások elé állítja az állattenyésztést, és azon belül – a szén-dioxid- és metánkibocsátás miatt sokat támadott – húsmarhatenyésztőket is. Wagenhoffer Zsombor kiemelte: keményen dolgozni kell a megoldásokért, mert állattenyésztés nélkül nincs élet a Földön.