Gazdaság

A lakótelepi magyarság elrománosodik Erdélyben

Az ipari alkalmazottak számának csökkenése mögött bújik meg a fékeződő európai uniós gazdaság szűkülő piaca, de legalább ennyire a hibás román gazdaságpolitika is

Félő, hogy hosszú távon egész kistérségekben, főleg a diaszpórában összeomolnak a magyar közösségek. A magyar kormány projektjei ez utóbbit igyekeznek kivédeni – mondta el lapunknak Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági intézet vezető elemzője, akit az Erdélyben élő magyarok gazdasági helyzetéről kérdeztünk.

A lakótelepi magyarság elrománosodik Erdélyben
Barabás T. János: A nagyvárosokban jobban érvényesülnek a magyarok
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Júliusban 2,012 millió személy állt alkalmazásban Erdélyben, 21 200 fővel több, mint egy évvel ezelőtt, ami 1,1 százalékos növekedést jelent, de azt is jelzi, hogy lassult a növekedés mértéke az Erdélystat.ro statisztikai portál szerint, 2017 és 2018 júliusa között ugyanis 3,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Mit jelentenek pontosan ezek az adatok?

– Romániában az új munkahelyek kevesebb mint felét a külföldi befektetések hozzák létre, de itt magas a termelékenység is. Az első munkahelyteremtő a közszféra, amely csak kis mértékben járul hozzá közvetlenül a nemzeti jövedelemhez. Európai viszonylatban gyenge a kis- és középvállalkozó réteg, ennek megfelelően álláslétrehozó képességük is gyatra. A külföldi tőke több mint hatvan százaléka Bukarestben landol, itt vannak a szolgáltatások, a cégközpontok. Erdélybe viszont gépipari, információtechnológiai (IT), mezőgazdasági befektetések érkeznek. Az elmúlt tíz év igen kedvező volt szomszédunk számára a munkáltatásban, gazdasági fejlődésben, mert alacsony fizetési szinten, jól képzett munkaerő termelhetett a megnyitott nyugati piacokra.

– Miért lassult mégis a növe­­kedés?

– A foglalkoztatás növekedésének fékeződése összefüggésben van azzal, hogy a román export nem bővült lényegileg az elmúlt években az Euró­pai Unióba. Összehasonlításképp 2016-ban mintegy húszmilliárd eurót exportált Románia az Európai Unióba, az import harmincmilliárd euró volt. Magyarországnak pozitív kereskedelmi mérlege és több mint negyvenötmilliárd euró exportja volt az unióba. A fogyasztásalapú gazdasági növekedést előnybe helyező eddigi román baloldali kormánypolitika eredményeként a foglalkoztatottak száma inkább a közszférában növekedett, ez viszont hosszú távon nem tarható, mert a reformok elmaradása, a gyenge adminisztráció és a korrupció miatt nem növekszik az állam hatékonysága. A gazdasági növekedés tehát nem fenntartható, hiszen nem az export növekedett, hanem az alkalmazottak vásárlóereje.

– Mégsem lett több munkahely?

– Az alkalmazottak száma 2017-2018 között 3,5 százalékkal emelkedett, de a kormányzat nem tudott strukturális reformokat megvalósítani, ami a további növekedés feltétele lenne: infrastruktúra-, oktatás- igazságügy-reform, a feketegazdaság kifehérítése, e-kormányzat létrehozása, koherens adópolitika. Ha az export nem nő, a reformok elmaradnak, akkor fékeződik a gazdasági növekedés és a munkahelybővítés. Szakértők szerint az idei három-négy százalékos gazdasági növekedés több mint felét a fogyasztás bővülése, kisebb részt pedig az export generálja.

– Míg egy év alatt mintegy 9,9 ezer fővel csökkent az erdélyi iparban az alkalmazottak létszáma, 30,2 ezer fővel növekedett a szolgáltatási szektorban alkalmazottaké. Elhagyják az emberek az agráriumot, kevesebben dolgoznak már termelésben, mező-gazdaságban?

– A mezőgazdaságban dolgozók száma valóban lassan csökken, kiöregednek, de a szolgáltatások előretörésének oka inkább a magasabb technikai szintű gazdaság térhódítása (IT, gépipar), amely már jobb szolgáltatói hátteret feltételez. Az ipari alkalmazottak számának csökkenése mögött bújik meg a fékeződő európai uniós gazdaság szűkülő piaca, de legalább ennyire a hibás román gazdaságpolitika is.

– A szolgáltatásokon belül milyen területre mennek dolgozni az emberek?

– Izgalmas társadalmi, gazdasági folyamatok zajlanak szomszédunkban, és ezek a folyamatok, kicsit másképp, de nálunk is megjelennek. Decentralizálódik a gazdaság, már nem egy központi cég vagy politikai érdekcsoport monopolizálja a gazdasági hatalmat. A kilencvenes években a privatizáció és a kitermelő- és feldolgozóipar nyertesei a központi hatalmi struktúrák voltak, de jelenleg olyan szellemi hozzáadott értékű gazdaság alakul, amelyet már egy központi érdekcsoport nem tud monopolizálni. Az új típusú vállalkozók, középosztály már kevésbé a centrumtól függve az uniós támogatások és a nyugati magáncégek hálózatában, információs technológiai eszközökkel a szolgáltatások felé tájolódik. A hatalmi harc új célpontjai a nagy elosztórendszerek (nyugdíj, egészségügy, oktatás) privatizálása. Ami a szolgáltató szektort illeti, például Kolozsvár IT-ágazatában mintegy tizenötezren dolgoznak, virágzik az e-kereskedelem, a kutatás-fejlesztés.

– Milyenek a keresetek Er­délyben?

– Romániában az alkalmazotti átlagkereset ötszáz-hatszáz euró, Bukarestben ennél jóval magasabb, Erdélyben, a nyugati befektetőknek köszönhetően kicsit magasabb.

– Hogy élnek most az erdélyi magyarok?

– Az erdélyi magyarság csoportjai szociológiailag távol vannak egymástól, és tovább távolodnak életszínvonalban is. A Székelyföldet eddig mindegyik román rezsim diszkriminálta a fejlesztésekben (utak, hidak), itt az erdélyi átlag alatti az életszínvonal, igaz ez országos szinten alig látszik, mert a háztáji, az erdészeti jellegű munkák, a külföldi hazautalások javítják a megélhetést. Ez sajnos azt is jelenti, hogy a terület kevésbé nyitott a világ gazdaságára. Az erdélyi kisvárosokban száz év román impérium lassan háttérbe szorította a magyar középosztályt, vállalkozói réteget, jelenleg már részarányuk alatt képviseltek a jobb pozíciókban. Így például egy kis településen a lakosok fele hiába magyar, mert a vendéglősök, szabók, fogorvosok, villanyszerelők nagy része már nem az. Itt erodálódott civilizációs fölényünk. A nagyvárosokban viszont a nagyvállalkozók között sok a magyar, mert idejében léptek 1990 után, utóbbi településeken a románokéhoz hasonló az életszínvonal, de ez a lakótelepi magyarság elrománosodásával is jár.

– Mennyire könnyű az elhelyezkedés?

– Romániában a kormányzati, önkormányzati szférában ismeretségi, gazdasági klientúra érvényesül. Ez összefüggésbe hozható a főleg idősebbek, vidékiek, alacsonyabban képzettek konzervatív mentalitásával: a szakmai, karrierbéli előlépés oka nem az érdem, hanem a klánhoz tartozás. Ezt a konzervatizmust tovább torzítja a török idők fanarióta (isztambuli politikai korrupció) hagyománya: az érvényesülés módja az önfeladás, a megalázkodás, a szélsőséges korrupció. Ennek megfelelően kevés magyar van a közszférában. A városi fiatalok, a magasabban képzettek köreiben közelítenek az euró­pai értékrendhez, itt jobban érvényesülnek a magyarok is.

– Hol vállalnak legtöbben munkát a fiatalok?

– A nagyvárosi környezetben a diplomások vannak előnyben. Az 1990-es évben még több mint egymillió-nyolcszázötvenezer magyar élt hivatalosan szomszédunkban, ma számuk egymillió-kétszázezer körülire zsugorodott nagyrészt a kivándorlás (többségében Nyugatra megy a jól képzett munkaerő, és sajnos nem Magyarországra) miatt. A kivándorlás csökkent az elmúlt években, és bár Székelyföldön a születések száma emelkedett, félő, hogy hosszú távon egész kistérségekben, főleg a diaszpórában összeomolnak a magyar közösségek. A magyar kormány projektjei ez utóbbit igyekeznek kivédeni.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom