Gazdaság
Nőtt az építőipari termelés augusztusban
Az augusztusi növekedés tavaly március óta a legalacsonyabb volt, ebben az évben 20 százalékosnál kisebb növekedést még egyetlen hónapban sem mutatott az építőipari termelés.
Az épületeknél a lakó-, a kulturális és az ipari épületek építése eredményezte a növekedést - közölte a KSH.
Az előző hónaphoz mérve az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 10,5 százalékkal csökkent, a júliusi 9,5 százalékos emelkedés után, ami tavaly április óta a legnagyobb volt.
Az építőipari ágazatok közül a termelés volumene az épületek építésében 17,7 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 0,2 százalékkal csökkent, a speciális szaképítés termelése 2,7 százalékkal emelkedett.
Az építőipari termelés értéke folyó áron 382,3 milliárd forint volt augusztusban, ami az előző két hónapét követően a harmadik legmagasabb idei érték. Ezzel a nyolchavi termelés értéke 2618 milliárd forintra nőtt, ami 42,6 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában.
A megkötött új szerződések volumene 3,2 százalékkal nőtt a tavaly augusztusiakkal összevetve, ezen belül a magasépítési szerződéseké 2,5 százalékkal kisebb, a mélyépítésre vonatkozóké 10,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 12,1 százalékkal elmaradt a tavaly augusztus végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, a mélyépítési szerződéseké 25,6 százalékkal csökkent.
Az év első nyolc hónapjában az építőipari termelés 29,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A két építményfőcsoport kiegyensúlyozott növekedést mutatott: a magasépítés termelése 29,9 százalékkal, a mélyépítésé 29,5 százalékkal haladta meg a tavaly január-augusztusit.
ITM: A magasépítéseknek köszönhető az építőipar augusztusi növekedése
Elsősorban a magasépítéseknek köszönhető az építőipari termelés augusztusi növekedése - kommentálta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szerdán megjelent adatait az M1 aktuális csatornán.
Az államtitkár azt mondta, az épületek építésének növekedése azt jelenti, hogy a vágyott otthonok és a későbbi gazdasági növekedést húzó termelőkapacitások valósultak meg.
A mélyépítések valószínűleg a szabadságolások miatt estek vissza augusztusban, de az év első felében elképesztő mértékben növekedtek, tehát folyamatosan tart a közlekedési, az alap- és a közmű-infrastruktúra fejlesztése - tette hozzá.
Kiemelte, az év első nyolc hónapjában annyi beruházás valósult meg, mint 2017-ben összesen. 2016-hoz képest pedig idén várhatóan majdnem kétszer annyit tud építeni az ipar - mondta.
Az államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy működik a piacgazdaság és a kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program, a piaci szereplők pedig reagálni tudnak az igényekre.
György László kitért arra is, hogy a tervezett mélyépítési beruházások megvalósulásához szükséges kapacitás is megvan.
2023 végéig 6000 milliárd forintot költenek majd közút- és vasútfejlesztésekre: minden megyeszékhelyre gyorsforgalmi út vezet majd, felújítják a vasútvonalakat, villamosítják a pályákat és bekapcsolják Dél-Magyarországot abba a logisztikai „véráramba”, amely összeköti Ázsiát Európával - sorolta az államtitkár.
Elemzők: Az építőiparban is megjelenhettek a nyári leállások
Augusztusban váratlanul nagyot fékezett az építőipar, aminek a szűk kapacitások, és a tavaly második félévi magas bázis mellett az is oka lehetett, hogy a növekvő jövedelemmel rendelkező dolgozók a szabadságot is kikényszerítették a munkáltatóktól - vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője felvetette: lehetséges, hogy az építőiparban is megjelent az iparban már szokásos nyári leállás fogalma, azaz az ágazat munkavállalói jövedelmük növekedésével kikényszerítik maguknak a nyári szabadságot.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint már az év elején számítani lehetett arra, hogy a második fél évben mérséklődni fog az építőipari termelés növekedési üteme, de az augusztusi eredmény meglepő lassulást mutat.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének az MTI-hez eljutatott kommentárja szerint egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az építőipar számai. A nyár végén most éppen lassított az építőipar és úgy tűnik hónapról hónapra ez a tendencia látszik állandósulni. A sokat emlegetett szakemberhiány a lakó- és irodaépületek építése esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat okoz.
