Gazdaság
Összefognak a világ legnagyobb olajexportőrei
A piacot az ellátási gondok ellenére erős túlkínálat jellemzi, mivel a kereslet régen nem tapasztalt mértékben csökken, a mielőbbi stabilizációt mindenki üdvözölné

Az olajárak szinten tartása érdekében a legnagyobb termelők csökkentenék a nyersolajkészleteket. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap szaúd-arábiai látogatását megelőzően elmondta, Oroszország együttműködik partnereivel, közöttük Szaúd-Arábiával az olajpiac destabilizálását célzó törekvések felszámolásában. Mint azt a távirati iroda beszámolója szerint közölte, tankerek lefoglalásával vagy olajipari létesítmények ellen intézett támadásokkal semmilyen módon nem lehet befolyásolni Oroszország együttműködését Szaúd-Arábiával vagy az Egyesült Arab Emirátusokkal, és nem tudják rontani az együttműködést az OPEC+ tagjai között. Hangsúlyozta: minden ilyen kísérlet erősíti az együttműködést, mivel a cél a globális olajpiac stabilizálása. A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) Szaúd-Arábia vezetésével és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok csoportja Oroszország vezetésével – informális nevén az OPEC+ – idén január eleje óta napi 1,2 millió hordós olajtermelési korlátozást tart érvényben az olajárak csökkenésének megakadályozása érdekében.
A megállapodás 2020 márciusával jár le. Az OPEC főtitkára a múlt csütörtökön jelezte, hogy a szervezet decemberi közgyűlésén szóba kerülhet a termelés eddiginél nagyobb korlátozásának a lehetősége is.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci szakértője lapunk érdeklődésére elmondta, az ellátási gondok ellenére az olajpiacot erős túlkínálat jellemzi, leginkább azért, mert a kereslet mostanság napi nyolcszázezer és egymillió hordós mennyiségben csökken, és ez alapvetően befolyásolja az árakat is. Az erős túlkínálat annak ellenére megjelenik a piacon, hogy Iránt szankciók sújtják, Venezuelában ellátási problémák adódnak, és Szaúd-Arábiában sem rendeződött még a termelés a múlt hónapban történt dróntámadás miatt. Ennek leginkább az az oka, hogy jelentős mennyiségben érkezik pótlólag olaj a piacra például az Amerikai Egyesült Államokból vagy Brazíliából, utóbbi országból napi 1,2 millió hordó. Pletser Tamás ugyanakkor elmondta, hogy a mostani árszint – a Brent hatvan, a WTI 54 dollár körüli áron alakul hordónként – nem kedvez az amerikai palaolaj-termelésnek a magas kitermelési költségek miatt. A további kitermelésbe akkor lenne érdemes beruházni az ottani olajmezőkön, ha ennél alacsonyabb lenne az olajár. A keresletet a világpiaci konjunktúra is erőteljesen befolyásolhatja, erre pedig rásegíthet a múlt heti amerikai–kínai részleges kereskedelmi megállapodás.
Bár a szaúdiak szerint hamarosan visszaállhat a termelés a korábbi szintre abban a finomítóban amelyet a múlt hónapban támadás ért, az elemző szerint lehet, hogy a helyzet csak jövőre rendeződik.
A dróntámadás ugyanis a legnagyobb termelő, valamint finomítóegységüket érte, ahol napi hétmillió hordó olaj finomítása történik. Ennyi körülbelül a napi szaúdi olajexport, amiből hozzávetőlegesen mintegy három és fél millió hordónyi esett ki.