Gazdaság

Több tényező is segíti a magyar gazdaság növekedését

Az erőteljes beruházási hullám, a munkavállalók számának növekedése, valamint a vállalati beruházási kedv alapozhatja meg a magyar gazdaság fejlődését - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Több tényező is segíti a magyar gazdaság növekedését
Fotó: MH

Az elnök kiemelte, hogy a magyar gazdaság az idén és jövőre 4-4,5 százalék körüli növekedést érhet el, a következő években több a bizonytalanság, de akkor is 3 százalék feletti növekedés várható.

Elmondta, hogy a költségvetési hiánycél tartható, ugyanakkor mindig vitatott kérdés, vajon felgyorsítsák-e azokat a folyamatokat, amelyekkel el lehetne jutni egy szufficites költségvetési pozícióba. Az európai országok egy része ezt elérte, Magyarország is erre törekszik, a jövő év nulla közeli egyenleget hozhat, ami sikernek számítana. Ezzel az államadósság nominális csökkenése is elindulhatna, a bruttó hazai termék (GDP) arányában regisztrált csökkenés mellett.

Az elnök szerint a magyar államadósság csökkenésének hátterében a gazdaság teljesítményének javulása és a fegyelmezett költségvetési politika áll. A költségvetésen keresztül elköltött pénzek „szelídebben” emelkednek, mint ami a gazdasági növekedésből adódhatna.

Szabadságolások és a munkanapok száma hullámvasútra ültette az ipari termelést

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint augusztusban 0,3 százalékkal haladta meg az ipari termelés volumene az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal nőtt. Egy hónappal azelőtt, júliusban az ipari termelés volumene 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a tisztított adatok alapján 8,7 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban 1,2 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a magyar ipar teljesítménye egyre jobban hasonlít egy hullámvasútra. A júliusi felpattanást követően meglehetősen csalódást keltőre sikerült az augusztus. A nyári szabadságolások jelentősen torzítják a képet, és az elmúlt hónapokban szokatlanul nagy különbségek adódtak a munkanapok számában is, így a statisztikai kiigazítás is hoz némi bizonytalanságot a rendszerbe.

Március óta egymást követik a jó és a rossz hónapok, a folyamatos hullámzás mellett a termelés szintje mégis tetőzni látszik, sőt mintha egy nagyon enyhe csökkenő trend bontakozna ki. Ez nem is meglepő, mivel a különböző ipari bizalmi indexek is lassulást vetítenek előre - fejtette ki az elemző. Virovácz Péter az év hátralévő részében is hullámzó teljesítményre számít, de még így is reálisnak tartja az 5 százalék körüli éves átlagos ipari növekedést.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének az MTI-hez eljutatott kommentárja szerint a minden várakozástól elmaradó augusztusi adat ellenére is a magyar ipar teljesítménye lényegesen felülmúlja a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, ami egyes hazai gyártású új autómodellek felfutásának, új exportkapacitások üzembe helyezésének, valamint az élénk belső keresletnek köszönhető.

A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja a beruházások érdemi növekedése. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést - vélekedett a Takarékbank elemzője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője is a nyári leállások tavalyitól eltérő ütemezésével magyarázta a járműgyártás júliusi és augusztusi növekedési ütemének jelentős eltérését. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra is felhívta a figyelmet, hogy a német ipar továbbra is gyengén teljesít, a rendelésállomány éves szinten több mint 6 százalékkal csökkent, ami a magyar gazdaság szempontjából is kockázatot jelent. A következő hónapokban arra számít, hogy visszaáll az év első 8 hónapját jellemző 5-6 százalék közötti, esetleg attól csak kismértékben elmaradó növekedési ütem, amelyet a magas beruházási ráta támogat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az ipari eredményeket értékelve elmondta, hogy a jelentős lassulásra számítani lehetett a júliusban kiugró, 12 százalékot meghaladó növekedés után. A nyári hónapokban a termelésleállások, szabadságolások miatt minden évben változó eredmények születhetnek. Várhatóan szeptemberben jobb teljesítményt nyújt majd az ipar, ha a gyárak a nyári üzemmód után visszatérnek a normális termelési menetrendhez, ráadásul a bázishatás is segíthet, tavaly szeptemberben ugyanis gyenge eredményt produkált az ágazat.

Németh Dávid szerint egyelőre korai tartós lendületvesztésről beszélni. "A kérdés, hogy az európai konjunktúra lassulása mikor gyűrűzik be a magyar iparba" - tette hozzá. Az elemző szerint a mostani kilátások alapján az idén 5,5 százalékos növekedésre lehet képes a magyar ipar.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint egyelőre nehéz megítélni, hogy a vártnál valamivel nagyobb augusztusi lassulás mennyiben köszönhető a nyári leállásoknak és mennyire a gyengélkedő exportkeresletnek. Az őszi adatok vélhetően tisztább képet nyújtanak majd erről, és segíthetnek annak megítélésében, hogy az európai növekedés lassulása, illetve az autóipar globális problémái milyen mértékben fogják a hazai ipar teljesítményét is befolyásolni.

Az Erste szakértője szerint az idén vélhetően még kitart az ipar lendülete, és az 5-5,5 százalékos sávban nőhet a magyar ipar teljesítménye. Az üzleti bizalmi indexek alakulása azonban arra utal, hogy a kedvezőtlenebb külső környezet negatív hatásai 2020-tól a magyar iparstatisztikákban is jelentkezhetnek majd.

Mindezek ellenére is kitart az ipari termelés növekedése

Az ipari termelés volumene augusztusban 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint azonban 2,7 százalékkal emelkedett a termelés - jelentette hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Egy hónappal azelőtt, júliusban az ipari termelés volumene 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 8,7 százalékkal emelkedett a termelés - 2017 márciusa óta nem volt ekkora növekedés az ipari termelésben.

Az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban 1,2 százalékkal mérséklődött szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.

A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentősen lassult a termelés növekedési üteme, a rekordnak számító júliusi 34,6 százalékos növekedés után, amiben szerepet játszott a nyári leállások eltérő időzítése. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában kissé gyorsult a növekedés üteme az előző hónaphoz képest, amikor 4,1 százalékos volt az éves összevetésű emelkedés. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása éves összehasonlításban tavaly március óta először csökkent idén augusztusban.

Az év első nyolc hónapjában 5,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérve, ami jóval több a múlt évi 3,5 százalékos ütemnél.

Az ipari termelés augusztusi részletes adatait jövő hétfőn, október 14-én közli a statisztikai hivatal.

Kapcsolódó írásaink