Gazdaság

Csökkent a külső adósságunk

A lakosság megtakarítási rátája változatlanul magas, amit a Magyar Állampapír Pluszelindítása is erősített, a külföldiek újrabefektetése a régióban nálunk a legnagyobb

A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége továbbra is meghaladja a régiós országokban jellemző szintet. A külföldi vállalatok megtermelt jövedelmük csaknem hetven százalékát továbbra is Magyarországon fektették be, ami régiós összevetésben az egyik legmagasabb érték.

A tavalyi második negyedévben a gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát tette ki – írta honlapján a Magyar Nemzeti Bank. A reálgazdasági oldalról vizsgálva a külső finanszírozási képesség szerkezeti változását – a hosszú távú gazdasági növekedést megalapozó – erős beruházásnövekedés és kapacitás-bővülés miatt növekvő import igénye jellemezte. A jegybank elemzéséből kiderült, hogy a hazai beruházási ráta 28 százalék fölé, historikusan magas szintre emelkedett. Eközben az Európai Uniós transzferek stabilan magas felhasználása mellett a transzferegyenleg nem változott érdemben. A jövedelem­egyenleg hiánya a külföldre fizetett kamat csökkenésével tovább mérséklődött. A külföldiek állampapír-vásárlásának és az állampapírpiaci hozamok esésének következtében átmenetileg enyhén emelkedett a nettó külső adósságráta.

A hozamok csökkenése ugyanakkor a kamatfizetési és sérülékenységi szempontokat is figyelembe véve kedvező folyamatot jelez. Ezzel, valamint a várhatóan az év egészében jellemző stabil finanszírozási képességgel összhangban a nettó külső adósság csökkenése 2019-ben is folytatódik. A bruttó külső adósság csökkenése a GDP mintegy 56 százalékának megfelelő szintet eredményezett. Az ország rövid külső adóssága 17,8 milliárd euróra süllyedt, így a devizatartalék 27,1 milliárd eurós júniusi szintje továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.

A megtakarítási folyamatok is dinamikus gazdasági növekedést támogató szerkezetet mutatnak. Az erős beruházási aktivitással össz-hangban a vállalatok finanszírozási igénye emelkedett. Eközben a fegyelmezett költségvetési politika az állam finanszírozási igényének további mérséklődését okozta. A lakosság megtakarítási rátája változatlanul magas, amit a Magyar Állampapír Plusz elindítása is erősített. A lakossági állampapír-portfólió szerkezete az új állampapír megjelenése miatt a hosszabb lejáratú papírok felé tolódott el.

A jegybank elemzői a Magyarországon működő külföldi vállalatok jövedelmét is megvizsgálták. A beérkező tényadatok alapján 2018-ban enyhén mérséklődött a külföldi tulajdonú vállalatok GDP-arányos nyeresége. A profit mérséklődése mellett nem változott a tulajdonosok részére kifizetett osztalék értéke, így a jövedelem visszaesése az újrabefektetések csökkenésében tükröződött. A mérséklődés ellenére az újrabefektetések mértéke továbbra is magas: a külföldi vállalatok megtermelt jövedelmük csaknem hetven százalékát továbbra is Magyarországon fektették be, ami régiós összevetésben az egyik legmagasabb érték.

Lengyel–magyar banki együttműködés

A Magyar Nemzeti Bank, az Official Monetary and Financial Institutions Forum és a Lengyel Nemzeti Bank közös, nagyszabású nemzetközi konferenciát tartott tegnap Bölcs Várban ( régi budai városháza), ahol a kelet-közép-európai térségben elért eddig sikerekről és jövőbeni kihívásokról hallgathatnak szakmai előadásokat a résztvevők. A „Successes and Challenges in the CEE region” című konferencia megnyitó beszédében Patai Mihály a jegybank alelnöke köszöntötte a vendégeket, és méltatta a Magyarország és Lengyelország mélyen gyökerező, történelmi kapcsolatát. Az alelnök szerint a kelet-közép-európai régió egy olyan kulturális és történelmi folyosót képez, ami összekapcsolja a nyugati és keleti hatalmi pontokat. Patai Mihály kiemelte, hogy a bank mindig szívesen ad otthont olyan nemzetközi konferenciának, ahol a régió legtöbb pénzügyi döntéshozója megoszthatja egymással a szakmai tapasztalatait. (ZD)

Felügyeleti biztos a nyugdíjpénztárnál

Ideiglenes intézkedésként felügyeleti biztost rendelt ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárhoz. A biztos feladata a pénztár szabályos működési feltételeinek megteremtése és a tagok érdekében a jövőbeni szolgáltatások feltételeinek biztosítását lehetővé tevő, hosszú távú megoldás keresése, a jegybanki vizsgálat lezárultáig, de legföljebb négy hónapig végzi tevékenységét. Az intézkedés oka, hogy a nyugdíjpénztárnál annak működésére vonatkozó veszélyhelyzet alakult ki. Az MNB vizsgálatának eddigi adatai szerint a pénzárnál nem megfelelőek az intézmény irányítási és ellenőrzési kontrolljai, elégtelenek a pénztári működés egyes alapvető tárgyi és személyi feltételei. A jegybank emellett az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatban is súlyos hiányosságot állapított meg, illetve jelentős informatikai biztonsági kockázatokat is azonosított. (ZD)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom