Varga Mihály: Több mint 6 éve emelkednek a reálkeresetek

A pénzügyminiszter hozzátette: főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, illetve a jelentős gazdasági növekedés hatására - a családi adókedvezményekkel együtt - 86 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek 2010 óta.

A kormány elkötelezett a magyar családok jövedelmének emelésében, anyagi biztonságuk megteremtésében - jelentette ki Varga Mihály hangsúlyozva, 2010 óta a nettó keresetek reálértéke kedvezmények nélkül több mint 40 százalékkal, a családi kedvezmények figyelembevételével pedig átlagosan 47 százalék felett nőtt. A kétgyermekesek reálkeresete közel 59 százalékkal, a háromgyermekeseké 76 százalékkal emelkedett 2010 és 2018 között, szemben a korábbi kormányzással, amikor a családi kedvezmény nem is létezett. Egy olyan háromgyermekes családban, ahol mindkét szülő átlagosan keres 2010 óta megduplázódott a nettó kereset a családi adókedvezménynek köszönhetően.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány kezdeményezésére megkötött bérmegállapodás - amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve a munkáltató adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza - a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben a foglalkoztatás. A magyar gazdaság elmúlt években nyújtott teljesítménye és kilátásai alapján a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradásával, a bérek folytatódó növekedésével és ezzel párhuzamosan a fogyasztás további bővülésével számol a kormányzat a következő időszakban is - tette hozzá a miniszter.

Júliusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 10,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 362 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 372 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 241 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 248 600 forint volt.

Január-júliusban a reálkereset 7,0 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett. Idén az első hét hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 359 900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 370 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 800 forint volt.

Január-júliusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (668 700 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (236 200 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 900, míg a nők esetében 326 700 forintot ért el, ami a férfiaknál 11,3, a nőknél 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 276 100, a 25-54 évesek esetében 375 000, míg az 54 év felettieknél 352 600 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,9, 10,9, illetve 10,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 335 900 forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben.

A reálkereset 7,0 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában érzékelhető az utóbbi 2 évben.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a magyarországi szint, ezt követően indulhatna a munkaerő visszaáramlása, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna.

Hozzátette: ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, amelyek ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy az látható például az építőipari folyamatos csúszásokon továbbra is - írta.

Ugyanakkor a termelékenység növekedését is kikényszeríti a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerőt maximálisan hatékonysággal foglalkoztassák, másrészt a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik is a beruházási dinamikán.

Ezen felül azt, hogy a versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a gazdaság termelékenységét és versenyképességét.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a bérek kétszámjegyű növekedése jövőre is fennmarad, amelyet a gazdasági növekedés, a szociális hozzájárulási adó júliusban megtörtént csökkentése, valamint a beruházások magas szintje támogat, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a külső környezet kedvezőtlen alakulása kockázatot jelent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is úgy látja, hogy továbbra is kitart a kétszámjegyű bérnövekedés a magyar gazdaságban. A versenyszférában az erősödő bérkiáramlást a feldolgozóipar átlag feletti adata mozgatta, de a mezőgazdaság területén is csaknem 15 százalékos növekedést mértek, vagyis az idénymunka jóval drágább volt, mint egy éve. A szolgáltatószektorban továbbra is a kereskedelem területén látható a legjelentősebb bérnövekedés - írta.

Virovácz úgy véli, az első hét hónapban mért átlagos 10,6 százalékos bérnövekedési ütem nagyjából fennmaradhat. A munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok is nőnek, ahogy egyre inkább romlik a külső gazdasági környezet. Már egy-egy vállalat leépítéseket is bejelentett vagy épp csökkenteni kényszerült a ledolgozott órák számát. Összességében azonban ez még makrogazdasági szinten nem okoz törést a munkaerőpiacon, a közeljövőben is fennmaradhat a gyors bérnövekedés és a teljes foglalkoztatottság közeli állapot.