Minden területet átír a digitalizáció

– Kezdjük a legelején. Mit jelent pontosan a DJP?

– Ha nagyon röviden össze akarom foglalni, annak a gyűjteménye, hogy Magyarország kormányának mit kell tennie annak érdekében, hogy hazánk minden polgára, illetve azon belül a kis-és középvállalkozások (kkv) is a digitális változások nyertesei legyenek. Jól látszik, hogy a digitalizáció minden területet átír, köztük a kereskedelmet, a vendéglátást és az agráriumot is. Magyarország kormánya felismerte a digitális átalakulás jelentőségét, ezért minden eszközzel fel szeretnénk készíteni a polgárokat és a vállalkozásokat. Egy felelős kormányzatnak proaktívan kellett válaszolni a kihívásokra, így 2015 végén – az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján megszülethetett a DJP.

– Hogyan kell elképzelni egy ilyen nagy volumenű program kidolgozását?

– A DJP-ről szóló 2015-ös év végi kormányhatározat pontszerű beavatkozásokat tartalmazott: például minden településen legyen ingyenes WiFi, vagy az oktatási stratégiának legyen digitális vetülete. A DJP keretében elkészültek a következő évek digitális fejlesztési irányait meghatározó stratégiák és több fontos, európai viszonylatban is meghatározó döntést hoztunk a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjével közösen. Ilyen például az internetezés áfájának két lépésben, 27-ről 18, majd öt százalékra csökkentése, amivel Magyarországon lett a legalacsonyabb az internetezés adója az Európai Unióban. A program sikerére épülve létrejött a kibővítése, a DJP 2.0, amely a már megkezdett tevékenységek mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen a digitális átalakulásra. Szinte valamennyi területen megfogalmaz digitalizációt támogató programokat: ilyen a digitális sport, az okosváros-stratégia, vagy akár az egészségügy.

– Jelenleg milyen folyamatok zajlanak, mi most a legfontosabb feladat?

– A digitalizációnál sokszor azzal szembesülünk, hogy még gyorsabb reakciókra van szükség minden eddiginél. Legyen szó akár az 5G, akár a mesterséges intelligencia (MI) témájáról. Az MI-ről tudjuk, hogy egyre inkább beépül a mindennapjainkba, átalakítja az oktatást, a közigazgatást. Mára már 193 tagot számlál a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezte Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció, amely példaértékű összefogása miatt nemzetközi szinten is érdeklődést váltott ki. Mert nem arról szól, hogy az állam kinyilatkoztatja, mit gondol az MI-ről, hanem összehívunk mindenkit, inkluzív nagy globális szereplőket, magyar kkv-kat, tudósokat, kiberszakértőket, és közösen megbeszéljük, mi dolga van ezzel az államnak.A Szegedi Tudományegyetemmel és a Neumann János Számítógép-tudományi társasággal közösen dolgozták ki azt a sikeres pályázatot, amelynek eredményeként 2023-ban Szegeden rendezik meg a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát, amely az egyik legrangosabb tudományos diákverseny egyike.

– Milyen feladatokat és milyen előnyöket jelent ez hazánknak?

– Ha feltesszük azt a kérdést, hogy miként tud egy ország versenyképes maradni a digitalizáció kapcsán, akkor végső soron eljutunk oda, hogy ez személyzeti kérdés. Ma mindenhol az egyik legnagyobb probléma, hogy kevés az informatikus. Ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a DJP határozott célja, hogy a munkaerő-piaci igényekhez igazodva egyre több fiatal kezdje meg tanulmányait és szerezzen diplomát informatikai felsőoktatási képzésekben, hosszú távon pedig egyre többen helyezkedjenek el a digitális szakmákban. Mivel nem robotok szerkesztenek robotokat, ezért nagy szükség van emberi munkaerőre is. Egyetlen esélyünk van: ha Magyarország be tudja vonzani a külföldi tehetségeket, valamint a magyar tehetségeket a legjobb formában, és itthon tudjuk tartani. A tehetséggondozásnak pedig fontos része, hogy legyen egy folyamatos nemzetközi megmérettetés, mert az informatikába olyan gladiátorok kellenek, akik járják a világversenyeket. A legjobbak megtalálására és itt tartására remek alkalom lesz ez a Szegeden megrendezendő informatikai verseny, ami harminc esztendje,1989-ben volt először. Az esemény mára már világméretűvé nőtte ki magát, mintegy nyolcvan ország vesz részt rendszeresen a megmérettetésen, egy ország maximum négy versenyzőt indíthat.

– Miért pont Szegedre esett a választás?

– A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia magyarországi rendezésének külön apropóját adja, hogy 2023-ban lesz a modern számítógép atyja, Neumann János matematikus születésének 120. évfordulója. A Szegedi Tudományegyetemen nagyon jó informatikai ökoszisztéma működik, valamint kimagasló eredmények születnek, ezért méltó helyszínéül szolgál egy ilyen rangos verseny megrendezésének. Örömünkre szolgál, hogy hazánk egyik informatikai bölcsőjét külföldi tehetségeknek is meg tudjuk mutatni.

– Mennyi az esély arra, hogy ilyen nemzetközi verseny alapozza meg egy fiatal tehetség jövőjét?

– Abszolút nagy az esély. Ez kicsit olyan, mint amikor a játékosmegfigyelők mennek az utánpótlás meccsekre és rögtön kiválasztják a tehetségeket. Egy matematikusnál már az középiskolában egyértelmű, hogy kiemelkedő, így már nagyon fiatal korban ki tudják szűrni a jövő reménységeit. Ez az informatikában sincs másként.