Gazdaság

Tovább csökkent a munkanélküliség

A június-augusztusi időszakban 34 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezerre emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Tovább csökkent a munkanélküliség
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 61 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezerrel nőtt
Fotó: MH/Papajcsik Péter

 A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 61 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 41 ezerrel csökkent - írták.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 444 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé. Foglalkoztatási arányuk 0,8 százalékponttal nőtt 70,2 százalékra.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezerrel, 2 millió 441 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal, 77,5 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 2 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,0 százalékra változott.

A 15 és 24 év közöttieknél a foglalkoztatottság lényegében nem változott, számuk 293 ezer, foglalkoztatási rátájuk 29,0 százalék volt. A 25 és 54 év közötti népességben a foglalkoztatottak száma 21 ezerrel, 3 millió 450 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az 55 és 64 év közöttieknél a foglalkoztatottak létszáma 701 ezret tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 56,9 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoport esetében, amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre, a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2 százalék, a nőknél 67,7 százalék - közölte a KSH.

3,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta június-augusztusban

A KSH közlése szerint a június-augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 16 ezerrel 157 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal 3,4 százalékra csökkent éves összevetésben; a nőknél volt jelentősebb mértékű a javulás.

Az egy évvel korábbihoz képest a 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség a mintavételi hibahatáron belül csökkent, a munkanélküliek száma 82 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,2 százalék volt. A nőknél munkanélküliek száma 12 ezerrel 75 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent - írták.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer, munkanélküliségi rátájuk 10,3 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,5 százalék volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,1 hónap, a munkanélküliek 37,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Pénzügyminisztérium: Újabb csúcson a foglalkoztatás

A Pénzügyminisztérium a legfrissebb KSH-adatok közzétételét követően kiadott közleményében kiemelte: foglalkoztatási ráta 70,2 százalékra emelkedett, így a rendszerváltás óta nem volt olyan magas Magyarországon, mint az utóbbi hónapokban.

A foglalkoztatottak száma már tartósan 4 és fél millió fölött van, a munkanélküliség szintje továbbra is alacsony, 3,4 százalékon áll. Még jelentős, mintegy félmilliós munkaerő-tartalék áll rendelkezésre, ami a kormányzat foglalkoztatási programjainak segítségével tovább aktivizálható - írták.

A kormány munkavállalást ösztönző intézkedéseinek, valamint a tartósan magas gazdasági növekedéssel összefüggésben kialakuló dinamikus foglalkoztatás-bővülésnek köszönhetően éves alapon már hét éve folyamatos csökken a munkanélküliség. A közfoglalkoztatás nagyarányú csökkenésével folyamatosan nő a versenyszféra létszáma, 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon.

A nők foglalkoztatási helyzete is nagymértékben javult, ilyen sokan még nem dolgoztak a rendszerváltozás óta. Nagyban segítik elhelyezkedésüket többek között a részmunkaidő lehetősége, a családi adókedvezmények és a bölcsődei támogatások is - áll a közleményben.

A fiatalok munkanélkülisége továbbra is 10 százalék közelében van a 2010-es közel 30 százalékos rátával szemben. A csökkenésben nagy szerepe van a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek, az Ifjúsági Garancia és az Út a munkaerőpiacra programoknak, amelyek több százezer fiatal elhelyezkedését segítették az elmúlt években - jegyzik meg.

A kormányzat elkötelezett a munkaerő mobilitásának a növelésében is, így a gazdaságvédelmi akcióterv részeként már a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére vagy felújítására - emlékeztettek.

Az aktivitás további növelésével, a szakképzés átalakításával és a képzések, átképzések célirányossá tételével tovább növelhető a foglalkoztatás. A vállalatok hatékonyság-javító intézkedései és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásuk tovább emelhetik a magasabb hozzáadott értéket termelő munkavállalók számát Magyarországon - írta a PM.

Az elemzők szerint elérhette csúcspontját a foglalkoztatás

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint elérhette a csúcspontját a foglalkoztatás, a további bővítést a munkaerőhiány mellett elsősorban a bizonytalan világpiaci környezet akadályozhatja.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője úgy látja, hogy a foglalkoztatás még bővíthető a munkaerő képzésével és újabb beruházásokkal. Utóbbiakat ugyanakkor visszafoghatja a romló külgazdasági helyzet okozta keresletcsökkenés - tette hozzá Regős Gábor.  

Az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy térségenként a munkaerő-kínálat még mindig eltér, és a munkát keresők képzettsége sem mindig felel meg a piaci elvárásoknak. Virovácz Péter szerint a következő egy-másfél évben szinten maradhat a munkanélküliségi ráta, köszönhetően a belső keresletnek, és a kedvező költségszintnek a kivitelre termelő vállalatoknál.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a legversenyképesebb EU-tagállamok adatai alapján úgy látja, hogy még legalább 4 százalékponttal lenne emelhető a foglalkoztatottság, ami további 250-300 ezer álláshelyet jelentene. A szabad munkaerő azonban képzetlen, további bővülés ezért szerinte csak a képzési programoktól várható. Középtávon az elvándorolt munkaerő is egyre nagyobb arányban térhet haza, ha az emelkedő fizetések a vonzóvá teszik a magyar munkaerőpiacot - tette hozzá a szakértő.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy beleillenek az eddigi javuló trendbe a legfrissebb munkaerőpiaci mutatók, de felhívta a figyelmet a különböző korosztályok eltéréseire. Míg a 15-64 éves korosztály 70,2 százalékos foglalkoztatottsági rátája rekord, a 15-64 évesek 60,9 százalékos mutatója megegyezik az előző három havival, így a 64 évnél idősebbek körében csökkent a foglalkoztatottság - írta. Továbbra is feszes a munkaerőpiac és alacsony a munkanélküliségi ráta, ebben rövid távon számottevő változás nem várható - tette hozzá.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a munkaerőpiac elérte a teljes foglalkoztatottságot, így a fizetések és a fogyasztás is tovább nőhet. Nyeste Orsolya szerint a munkaerőpiac feszességét rövid távon csak az európai gazdaság lassulása enyhítheti, és a munkanélküliség is legfeljebb csekély mértékben nőhet.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom