Gazdaság

Salgótarján is bekerült a gyorsforgalmi hálózatba

A kormány célkitűzése szerint a következő évtized végére hazánk bármely településéről harminc percen belül elérhetőnek kell lennie egy négysávos útnak

Az utolsó két szakasz elkészültével végig négysávos úton lehet haladni az M3-as autópálya és Salgótarján között.

Salgótarján is bekerült a gyorsforgalmi hálózatba
A kormány ötezermilliárd forintot fordít 2024-ig közúti és vasúti fejlesztésekre
Fotó: MH/Katona László

A kormány mintegy ötezermil­liárd forintot fordít 2024-ig közúti és vasúti fejlesztések előkészítésére és kivitelezésére. Ennek keretében az útprogramra 3200 milliárd forintot fordítanak, amelyből 1800 milliárd forintot a költségvetés fedez, a fennmaradó pénzt pedig uniós támogatások adják – közölte tegnap Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár Bátorterenyén. Tegnap átadták a 21-es főút két új, Nógrád megyei szakaszát, ezzel az M3-as autópálya és Salgótarján között végig kétszer két sávon lehet közlekedni. Az 52 kilométeres út kiépítésével a város bekapcsolódott a gyorsforgalmi úthálózatba. Fónagy János szólt arról is, hogy 2016 és 2024 között a magas szolgáltatási színvonalú közúthálózat mintegy ezer kilométerrel bővül, és a kormány stratégiai céljának nevezte, hogy 2030-ra Magyarország bármelyik pontjáról harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos út.

A távirati iroda beszámolója szerint felidézte: az M3-as autópálya és a Salgótarján közötti 52 kilométer kétszer két sávos út kiépítésére még 1999-ben készült el a terv, majd 2000-ben megkezdődött a négysávosítás Salgótarján irányából az ipari parkig tartó három kilométer kiépítésével.

Kisebb-nagyobb szünetekkel rövidebb szakaszok készültek 2003 és 2011 között Nógrád és Heves megyében. A hiányzó ütemek elhúzódtak, az újabb három szakaszt 2015 és 2018 között adták át.

A legújabban elkészült két szakasz – a Tar–Mátraverebély közötti és a Bátonyterenyét érintő szakasz – összesen 11,3 kilométer hosszú, nettó 19,4 milliárd forintból épült meg a Swietelsky Magyarország Kft., a HE-DO Kft. és a KM Építő Kft. konzorciumának kivitelezésében. Juhász Zoltán, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. útfejlesztési igazgatóhelyettese elmondta, több  környezettudatos megoldást is alkalmaztak az útépítésnél. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára tegnap Mohácson elmondta, a kormány célkitűzése, hogy 2023-ig a megyeszékhelyek, megyei jogú városok, kiemelt ipari parkok rendelkezzenek gyorsforgalmi bekötéssel.

Kapcsolódó írásaink