Versenyképes gazdasághoz kell a bérek felzárkóztatása

– A Növekedési Hitelprogram (NHP) első három szakaszát követően idén év elején indították el a program legújabb konstrukció­ját, az NHP fixet. Mik az eddigi tapasztalatok?

– Az NHP fix az előző, a 2013 és 2017 közötti három szakasz folytatásának tekinthető, amelyek sikeresen fordították meg a kis- és középvállalati (kkv) szektor korábban éveken át csökkenő hitelezési tendenciáját. Az NHP előző szakaszai közel negyvenezer vállalkozást értek el, ami a hitelképes kkv-k jelentős hányadát teszi ki. A mintegy 2800 milliárd forintnyi kihelyezéssel a jegybank számos – részben korábbról elhalasztott – vállalati beruházás megvalósításához járult hozzá. A program ezzel számításaink szerint a bruttó hazai termék (GDP) szintjét csaknem három és fél százalékkal növelte meg 2013 és 2018 között. Az idén ezermil­liárd forintos keretösszeggel elindított NHP fix-konstrukció legfontosabb paraméterei megegyeznek a legutóbbi szakaszéval: a kereskedelmi bankoknak az MNB kamatmentes hitelt nyújt, amit maximum 2,5 százalékos kamat mellett adhatnak tovább a vállalkozásoknak hitel vagy lízing formájában. Az elsődleges cél azonban ezúttal nem a hitelállomány növelése, hanem a hitelezés egészségesebb szerkezetbe terelése, azaz annak elősegítése, hogy a kkv-k minél nagyobb hányada kiszámíthatóbb, fix kamatozású hitellel valósítsa meg a versenyképesebbé válásához szükséges beruházásokat.

– Mennyire népszerű a vállalkozások körében az NHP fix?

– A cégek körében igen keresett ez a kedvező és kiszámítható finanszírozási lehetőség. Augusztus végéig 246 milliárd forintot helyeztek ki a bankok 8250 kkv beruházásának finanszírozására. A szektorok közül a mezőgazdasághoz került a legtöbb forrás, de a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások is jelentős hányadban kötöttek szerződést. Az eddig kihelyezett források közel fele mikrovállalkozásokhoz került.

– Milyen más lehetőségei vannak a jegybanknak, hogy serkentse a gazdasági növekedést?

– A jegybank leginkább a kamatkondíciókon keresztül élénkítheti a gazdasági aktivitást, de a célzott programokkal és a megfelelő kommunikációval is hat a monetáris kondíciókra, így azon keresztül az inflációra és a gazdasági növekedésre. Fontos megemlíteni, hogy az alapkamat 2012 augusztusában hét százalék volt, ez csökkent a jelenlegi 0,9-re, ami jelentős ösztönző erő a vállalati szektor számára, hiszen a cégek ezáltal jóval olcsóbban jutnak forráshoz a piacon. Az olcsóbb beruházások révén javul a megtérülés, ezáltal ösztönözzük a cégeket, hogy többet költsenek fejlesztésekre, és több munkahelyet teremtsenek. Minden eszközét tekintve a jegybank lépései közvetlenül több százalékponttal támogatták a hazai növekedést 2013 óta. Az alacsonyabb kamatkörnyezet továbbá nemcsak a reálgazdaságra hatott kedvezően, hanem az államadósság finanszírozására is: 2013 és 2018 között két százalékpontot csökkent az állam GDP-arányos kamatkiadása, ami ezen időszak alatt összesen mintegy 2400 milliárd forint megtakarítást jelentett.

– A kkv-kra visszatérve, a kormány célja a hazai cégek megerősítése. Mennyiben azonosul ezzel a jegybank?

– Az MNB 330 pontos versenyképességi programjának egyik kiemelt pillére a kkv-k területe, emellett fontos a finanszírozás, a humán tőke és az állami hatékonyságjavulás is. A kkv-k képezik a hazai gazdaság gerincét. A munkavállalók mintegy hetven százalékát foglalkoztatják, a GDP közel felét állítják elő. Ugyanakkor tény, hogy a hazai kkv-szektor termelékenysége csupán harmada a nagyvállalatokénak. Ennek oka, hogy a szektor rendkívül elaprózódott, kevésbé hatékony, miközben a kkv-k arányaiban kevesebbet is költenek innovációra és a munkavállalóik szakmai továbbképzésére. A gazdaság felzárkózását érdemben előlendítené, ha a kkv-k termelékenysége emelkedne. A 330 pontos program egyik fontos eleme például, hogy legyen tízezer új exportáló vállalat Magyarországon. Örömmel vettük, hogy e programot a Versenyképességi Tanács is támogatja, és a Gazdaságvédelmi Akciótervben is megtalálhatók az MNB javaslatai.

– Mennyire nőtt a hitelezési aktivitás?

– A legfrissebb adatok szerint a lakossági hitelpiac nyolc százalékkal bővült egy év alatt, de még ennél is jelentősebb a vállalati hiteldinamika, ami tizenhat százalékos, ezen belül tizenöt százalékkal nőtt a kkv-k hitelállománya. Ez meghaladja a régiós értéket. A lakossági résznél elsősorban az ingatlanpiaci jelzáloghitelezésnek és a személyi kölcsönöknek köszönhető ez, de hozzájárult a családvédelmi akcióterv, ezen belül a babaváró támogatás is. Szeptember közepéig már több mint 22 ezren kapták meg e támogatást és több ezer igénylés van elbírálás alatt, így az év végéig meg is duplázódhat az igénybevétel. A bérdinamika továbbra is kedvező, a családok bele tudnak vágni ingatlanvásárlásba.

– A legutóbbi Inflációs jelentésben külön ki is emelték a beruházásokat, továbbá azt, hogy élen járunk a régióban.

– Ezt azért is fontos kiemelni, mert a magyar gazdaságpolitikát sokan vádolták korábban azzal, hogy a beruházások visszaeséséhez vezethetnek egyes intézkedések, így például a béremelések vagy a válságadók, de a tények ezt cáfolják. Az uniós összevetésben is kiemelkedő, 26 százalék feletti beruházási rátánk pont azt tükrözi, hogy a hazai és a külföldi cégeknek egy­aránt megvan a magyar gazdaságba vetett bizalma, hiszen enélkül nem valósítanák meg ezeket a beruházásokat és nem költenének ilyen jelentős összegeket a termelőkapacitások bővítésébe.

– A versenyképesség összefügg a bérek növekedésével is.

– Ahelyett, hogy a bérek emelkedésében költségemelkedést látnánk, mi azt mondjuk: ahhoz, hogy a munkaerő megmaradjon, fontos a bérek felzárkóztatása a nyugat-európai szintek közelébe. A nyitott uniós munkaerőpiacon ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a képzett és motivált munkaerő a hazai gazdaságot gyarapítsa. Akkor várhatunk el minőségi munkát, ha kellő képzést és bért biztosítunk a munkaerő számára. Ez vezethet versenyelőnyhöz és innovációhoz, szemben egy olyan politikával, ami a béreket mesterségesen alacsony szinten tartja. Fontos ugyanakkor, hogy a felzárkózás és a termelékenység párhuzamosan haladjon, egyik se szakadjon el a másiktól, a bérdinamika ne vezessen inflációs nyomáshoz. A legfontosabb, hogy a termelékenységet kell növelni, hiszen így a cégek könnyebben ki tudják fizetni a magasabb béreket.

– Matolcsy György jegybankelnök említette a legutóbbi Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán, hogy a gazdasági felzárkózásban aranykort élünk. Mit mutat a magyar gazdaság felzárkózása?

– A múltbeli tapasztalatok alapján általánosságban elmondható, hogy elsősorban azok az országok tudtak érdemben felzárkózni egy gazdaságilag fejlettebb régióhoz, amelyek hosszú időn keresztül jellemzően legalább két százalékpontos növekedési többletet értek el. Magyarországon 2013 és 2018 között a gazdaság átlagos növekedése 3,5 százalék volt, míg az eurózónáé 1,6 százalék, vagyis gyakorlatilag két százalékpontos a különbség. Eközben pedig nem bomlott meg a pénzügyi egyensúly, vagyis nem úgy növekedtünk, hogy eladósodott volna az állam vagy a magánszektor, mint a 2000-es évek elején. Az elmúlt évek eredményei gazdaságtörténetileg és nemzetközi mércével is kivételesek.

– Bár a munkanélküliségi ráta elérte a mélypontját, milyen tartalékokat lát még a foglalkoztatás bővítésében?

– A foglalkoztatás 2010 óta 775 ezer fővel növekedett, ami döbbenetesen jó eredmény. Míg akkor az unióban nálunk volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta – 55 százalék –, ez mostanra 69 százalékra emelkedett, amivel meghaladjuk az uniós átlagot, és utolértük a visegrádi versenytársakat. Szerintem még mindig azokban a csoportokban vannak a legnagyobb tartalékok, amelyek munkaerőpiaci szempontból a leginkább sérülékenyek. Így a fiatalok, a képzetlenek, a családanyák, a nyugdíjhoz közel állók, a regisztrált munkanélküliek, de a közmunkaprogramban is 110 ezren dolgoznak még. A külföldre ingázók és a tartósan külföldön munkát vállalók körében is van még jelentős tartalék, és kiemelnék még egy fontos területet, a részmunkaidős foglalkoztatást. Szinte valamennyi uniós tagországban magasabb a részmunkaidőben dolgozók aránya, ami sokak számára lehet a személyes élethelyzetük miatt vonzóbb alternatíva annál a két „végletnél”, hogy teljes munkaidőben dolgoznak vagy otthon maradnak.

– Mostanában gyakran szóba kerül a pénzügyi tudatosság erősítése, amiben a jegybank oroszlánrészt vállal. Milyen hozadéka lehet ennek?

– A jegybanknak feladata a pénzügyi kultúra erősítése. Meggyőződésem, hogy a devizahitelezés sem tudott volna ilyen mértékben elterjedni, ha a lakosság pénzügyi tudatossága sokkal erősebb. Fontos, hogy a lakosság átlássa és értse mindazokat a pénzügyi termékeket, amelyekkel a mindennapokban találkozik. Vagy akár egy saját vállalkozás beindításakor is megalapozott döntéseket tudjon hozni, ami végső soron a kkv-k eredményességéhez is hozzájárul.

– Ezzel összefüggésben, milyen szinten támogatják a pénzügyi oktatást?

– A közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt támogatjuk azt. A Pénziránytű Alapítvány segítségével például az általános és középiskolások számára állítottunk össze tananyagokat, valamint az oktatók számára is biztosítunk továbbképzési lehetőségeket. Ennek nyomán ma már csaknem négyszázezer általános és középiskolás tanulhat alapvető pénzügyi ismereteket. A felsőoktatásban – többek közt – a Budapesti Corvinus Egyetemmel működünk együtt immár négy éve. Az egyetemen felállítottuk az MNB Tanszéket és létrehoztunk egy geo­politikai-geoökonómiai központot is. Mivel az a megtiszteltetés ért, hogy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának tagja vagyok, így személyesen is részt veszek a Corvinus Egyetem megújításában. Ugyanakkor mindenképpen fontos elmondani: azzal, hogy az állam megteremtette az anyagi feltételeket, az oktatók minden tudásukat és munkában töltött idejüket a Corvinus Egyetem hallgatóira és kutatásra tudják majd fordítani. Arra törekszem, hogy egészséges versenyszellemet vigyünk be az egyetemre, amely a teljesítményre ösztönöz és ezt ismeri el oktatóknál és hallgatóknál egyaránt.

– Mennyire tartja előnyösnek, hogy végzős hallgatók külföldi állásokban helyezkedjenek el?

– Hasznosnak tartom, ha egy egyetemista a tanulmányai alatt egy időre külföldre megy, színesíti ezzel a képzését. Mint ahogy azt is, ha egy jól képzett fiatal néhány évig kipróbálja magát külföldön, tapasztalatot szerez, kapcsolatokat épít, ám aztán hazajön. Jómagam is jártam ezen az úton. Fontos, hogy ez az értékes tudástőke a magyar gazdaságot gyarapítsa és hozzájáruljon a hazai vállalatok fejlődési lehetőségeihez is.