Gyengülnek a régiós devizák

A nyári nyugodtabb hónapok után elkezdett gyengülni a forint.

A múlt héten csütörtökön a nemzetközi devizakereskedelemben a forint jegyzése az euróval szemben 332,48 volt, vagyis jóval a 330-as szint fölött, miközben augusztus közepén még 323 forintot kellett adni egy euróért, de a nyári árfolyam általában a 325-ös szinten alakult. Péntekre kissé erősödött, estére az euró jegyzése 331,11 forintra csökkent a reggeli 332,71 forintról. Mint azt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető makrogazdasági elemzője lapunknak elmondta, nem újdonság a forint gyengülése, ám ezt leginkább nemzetközi gazdasági és politikai események idézik elő. Ezt támasztja alá, hogy a forint mellett más régiós devizák, így a lengyel złoty és a cseh korona is gyengülnek.

A devizapiacot leginkább az amerikai és kínai kereskedelmi konfliktus, majd az ebből adódó várt kedvezőtlen hatás rengeti meg, de nem tesz jót a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság, továbbá az sem, hogy gyengélkedik az eurózóna gazdasága. Még a legerősebbnek tartott német gazdaság is erőtlennek tűnik. A pénzügyi befektetők a külső bizonytalanságok miatt kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak – foglalta össze az elemző, hozzátéve, ilyenkor általában a menedékdevizákat keresik, mint a svájci frank vagy az amerikai dollár vagy akár az euró. A svájci frankot leginkább a kiszámítható gazdasági stabilitás miatt kedvelik a befektetők.

Az sem segít a helyzeten, hogy Donald Trump amerikai elnök folyamatosan bírálja az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve, azaz a Fed vezetését a kamatpolitika miatt.

A Fed legutóbb csökkentette ugyan a kamatot, de Trump ezt is kevesellte, mondván, nem serkenti eléggé a gazdaságot. A piacok ezt kemény beavatkozásként és a jegybanki függetlenség sérülékenységeként értékelik az elemző szerint.
Az Európai Központi Bank a múlt héten csökkentette az irányadó betéti kamatot, továbbá a vezetés arról döntött, hogy november 1-jén újraindul a múlt év végén leállított és a gazdaság ösztönzését célzó eszközvásárlási program. Török Zoltán szerint másfél év távlatában nem várható kamatemelés, vagyis lazul a központi monetáris politika.

Ez a forintot erősítheti, de csak akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank nem lazít a monetáris kondíciókon.

Érdeklődésünkre a szakértő elmondta azt is, az sem lényegtelen, hogyan alakul a magyar gazdaság, amely erős, de ez mégsem olyan súlyú a forint árfolyam-alakulása esetében, mint a nemzetközi hatások.

A forintot leginkább a külkereskedelmi mérleg többlete támogatja.

Ez ugyan fennmarad, viszont a pozitív egyenleg kezd olvadni, az import ugyanis a beruházások és a belső fogyasztás erősödése miatt jobban növekszik az exportnál.