A precíziós gazdálkodásé a jövő az agráriumban

– Mit kell érteni precíziós gazdálkodás alatt?

– Elsősorban a helyspecifikusságot. A precíziós szó alatt nem azt értjük, hogy nagyon pontosan tudunk megcsinálni valamit, noha azt is, hanem azt, hogy a talajigényekhez igazított gazdálkodást folytatunk. Alkalmazzák a szántóföldi növénytermesztésben, a kertészeti kultúrákban, az állattenyésztésben, de betakarítás utáni, élelmiszeripari és feldolgozási területen is lehet beszélni róla. Az én szakterületem a szántóföldi növénytermesztés.

– Ott hogyan működik ez a dolog, mi a technológiai sorrend?

– A precíziós gazdálkodás adatokra alapozott döntéshozatali eljárási rend. Az adatokat fontos helyhez kötve gyűjteni. Az első elem az automata kormányzás műholdas helyzetmeghatározó rendszeren keresztül. Ma már képes arra egy mezőgazdasági gép, hogy automata kormányzással, adott táblán felvett egyenes mentén elmenjen, ugyanerre visszaforduljon úgy, hogy nem lesznek a művelésben se átfedések, se kihagyások. Ezáltal inputanyagot lehet megspórolni, legyen az üzemanyag, vetőmag, műtrágya. Illetve okszerű kijuttatásokat lehet megvalósítani környezetvédő módon, mindig a növénynek megfelelő mennyiségben. Itt már nem tápanyag-visszapótlást fogunk végezni, hanem növénytáplálást. Az adatgyűjtéshez szintén hozzátartozik egy műholdas technológia, amelynek segítségével meg lehet nézni, hogy a táblán belül milyen „adottságú” foltok vannak, és azok alapján lehet meghatározni a beavatkozást. Heterogén táblában kell gondolkodni, szaknyelven kezelési egységben vagy menedzsmentzónában.

– Meglehetősen csúnya kifejezés mindkettő.

– Lehet, de a technológia hatásos, és mostanában már csak a másodikat használják. A gazdálkodás onnét válik helyspecifikussá, hogy képesek vagyunk meghatározni, hogy adott munkaterületen milyen beavatkozást kell elvégezni. A tápanyag-kijuttatásnál lehet szabályozni a dózist foltonként, hiszen nem biztos, hogy a táblán belül a növénynek mindenhol ugyanannyi nitrogénre, foszforra vagy káliumra van szüksége. És ha sokat juttatok ki, azt feleslegesen tettem, ha keveset, akkor nem érhető el az optimális terméshozam. Ebben segít a talajmintavétel. Ehhez jól le kell határolni a menedzsmentzónákat, majd a minták kémiai vizsgálata után meghatározható, hogy melyik zónába milyen és mennyi tápanyag szükséges.

– Mi a helyzet a vetéssel?

– Két lépcsőre kell bontani, a sorelzárásra és a tőszámszabályzásra. A sorelzárással be kell szegni a táblát, ez azt jelenti, hogy a tábla szélén megy körbe a vetőgép három-négy soron keresztül. Majd jön a sorelzárás, GPS segítségével meghatározzuk, hol vetett korábban a vetőgép, oda tehát nem kell menni még egyszer. A vetés a sor végétől indítható, és nem lesz átfedés a területen. Itt kell megjegyezni, hogy a talajok minősége meghatározza a terhelhetőségüket is. Ha van olyan terület a táblában, amelynek gyengébb a teljesítőképessége, ott vissza kell venni a tőszámot, kevesebb vetőmag kerül a földbe, ahol jó a terület, ott több.

– Mi a helyzet a precíziós gazdálkodáshoz szükséges gépekkel, berendezésekkel?

– A szükséges gépek nem olcsók, nagy a beruházási igény.

– Milyen gépekről van szó? Mert gondolom, műholdat nem vesz senki.

– Valóban. De kell egy műholdas helymeghatározó, egy automata kormány, kell GPS-jelvételre alkalmas rendszer és egy monitor, amelyen az adatokat láthatjuk. A meglévő munkagépek viszonylag kis ráfordítással átalakíthatók úgy, hogy alkalmasak legyenek a precíziós gazdálkodásra, azaz nem kell feltétlen új gép beszerzésére költeni.

– Hogyan lehet hozzáfogni ehhez a gazdálkodási formához?

– Technológiai lépcsők vannak, amelyeket általában végigjárnak a gazdálkodók. Először beszerzik az automata kormányt, aztán megcsinálják a tőszámszabályozást, majd a tápanyag-visszapótlást, végül jön a növényvédelmi technológia, és máris összeállt minden a precíziós gazdálkodáshoz. És utána jöhet a hozamtérképező rendszer alkalmazása.

– Az miért szükséges?

– Mert az mutatja meg, hogy mennyire sikeres az új technológia. A hozamtérkép alapján lehet a tábla különböző részeire jövedelmezőséget számolni. Így a termelő tudja, mennyi volt az egy hektárra vonatkoztatott fajlagos költsége. Ha nem tudja, hogy az egyes táblafoltokban mennyi volt a hozam, csak az átlagot ismeri, akkor nem tudja kideríteni, hogy jó döntéseket hozott-e.

– Az említett sorrend mennyiben követendő?

– Nincs két egyforma gazdaság Magyarországon, különböző gépesítettségi szintek vannak, azokhoz kell mérni a szükséges technológiát. De először a gazdálkodó szemléletének kell megváltoznia.

– Mire szolgál a talajszkennelés, amely szintén kapcsolódik a precíziós gazdálkodáshoz?

– Segít megállapítani a talaj tulajdonságait úgy, hogy nem kell a talajból mindenhonnan mintát venni.

– Ezt hogy lehet megvalósítani?

– Van kontakt és nem kontakt verzió. Általában mindkettőnél a talaj elektromos vezetőképességét használják ki. Meghatározzák emellett a nedvesség-, a só- és az agyagtartalmat, és még egy sor dologra tudnak következtetni, amelyek talajfizikai eltéréseket mutathatnak ki.

– Hogyan lehet ezt használni?

– Sok mindent ki lehet vele mérni, szikfoltot, régi katonai utat, folyómedret is. A szkennelés nagyon sok adatot gyűjt a tábláról, amiket fel lehet használni a menedzsmentzónák lehatárolásához. Bonyodalmat okoz, hogy nem feltétlenül a talajfizikai tulajdonságok határozzák meg a kémiai összetételt, ellátottságot.

– Hogyan illeszkedik a precíziós gazdálkodás a digitális agrárstratégiába?

– A digitális agrárstratégia nagyon fontos dolog, az agrárium digitalizációja folyamatban van, ha akarjuk, ha nem, megtörténik. A modern, friss gondolkodású gazdák már digitálisan gyűjtik az adataikat, digitális táblatörzskönyvet vezetnek, digitálisan történik minden, a könyveléstől kezdve az adóbevallásig. A stratégia jelentősége, hogy állami szinten segíti a digitalizációt, annak egyszerűsítését és elterjesztését.

– Mit ért pontosan ez alatt?

– Említettem már, hogy a precíziós gazdálkodás adatalapú gazdálkodás, sok adatra van szükség, azokból információt kell kihozni, az információ alapján pedig lehetőleg helyes döntést hozni. Ha rossz a bemeneti információ, rossz döntéseket hoz a gazdálkodó, ha jó, akkor jókat. Ami miatt még fontos a digitális agrárstratégia, hogy a rendelkezésre álló állami alapadatok mindenki számára hozzáférhetők lesznek. Elérhető a parcellaazonosító rendszer, a meteorológiai szolgálat, a GPS-koordinátaadatok, amelyek segítségével a gazdák jobb döntéseket hozhatnak. Klasszikus példa: a magyar kukoricaklub elnöke szokta mondani, hogy kimennek megnézni két táblát, az egyiken kettő, a másikon tizenkettő tonnás a termés. És amikor a két gazdát megkérdezik, hogy miért van ez, az első azt feleli, mert úgy csinálom, ahogy szoktam, a második viszont azt válaszolja, mert úgy csinálom, ahogy kell. A szoktam és a kell között van a digitalizálódó világ, amit a második gazda már „használ”, ezáltal hatékonyabban dolgozik.

– Mondják, az adat az új arany. Úgy látom ez igaz az agráriumra is.

– A legteljesebb mértékben. Ha földet vásárolnék Magyarországon, fontos tényező lenne, hogy a területnek legyen hozamtérképe, hogy tudjam, hogyan gazdálkodtak rajta, ismerjem a teljesítőképességét, és a mért adatokra alapozva dönthetném el, hogy valóban értékes-e.

– A hozamtérkép az aranykorona-rendszert is kiválthatja?

– Az aranykorona idejétmúlt, de nem a hozamtérkép lesz a megoldás.

– Kijelenthető, hogy aki ezt a technológiát alkalmazza, az több termést fog betakarítani?

– Nem feltétlenül, és nem is feltétlenül ez a célja. De az kijelenthető, hogy hatékonyabban fog gazdálkodni, ezáltal pedig növekszik a jövedelmezősége.

– Miért?

– Mert nem biztos, hogy az adott gazdának a tíz–tizenkét tonnás termés a célja. Persze mindent meg lehet csinálni, de a kérdés az, hogy mindez megéri vagy sem. A precíziós gazdálkodásban nem a mennyiség a lényeg, inkább a térszemlélet, a helyspecifikum alkalmazása és az annak megfelelő, hosszú távú, fenntartható gazdálkodás. Nem biztos, hogy aki ezt alkalmazza, az két tonnával növelni fogja a hozamát, de lehet, hogy hektáronként tízezer forinttal csökkenti a költségeit.

– Amikor már túlvagyunk a talajszkennelésen, vetésen, alap-tápanyag-utánpótláson, és erős a vegetáció, hogyan juthatunk adatokhoz?

– Megint ketté kell bontani a technológiát. Van, amikor egy azonnali, online beavatkozásra alkalmas eszközt alkalmazunk, amikor a mérést azonnali reagálás követ. A másik lehetőség, amikor távérzékelési adatokra alapozzuk a beavatkozást.

– Melyik a jobb?

– Nincs jobb vagy rosszabb. Az egyik befektetési igénye viszonylag magas a szenzor miatt, de bizonyított a pontossága, és azonnal lehet vele dolgozni. A másik egy kicsivel lassabb, de annak is vannak előnyei.

– Ezt a gazdálkodási formát mennyire támogatja az agrárszakképzés?

– A tudásanyag rendelkezésre áll, és felülről szépen szivárog lefelé. A szakmérnökképzésben már ott vannak a precíziós szakok, és népszerűek is. Ilyet elsőként a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Kara indított, tavaly végzett a második évfolyam. Manapság egy szakembernek sem lenne szabad úgy diplomát kapni, hogy ne ismerné az agrárdigitalizációs megoldásokat, a térinformatikai megoldásokat.

– Tízes skálán hányasnak értékelné a precíziós gazdálkodást Magyarországon?

– Tudok tizenegyes gazdaságról és mínusz kettesről is. Nem lehet így besorolni. Miniszter úrnak volt egy nyilatkozata a közelmúltban, amiben azt mondta, a teljes precíziós sort 40–45 ezer hektáron hasznosítják, és ennek nagyjából a tízszeresén az egyes technológiai elemeket. Én azt látom, hogy folyamatosan nő az a területnagyság, ahol bevezetik az egyes elemeket, azt pedig tudom, hogy szeretnénk nagyon sok adatot begyűjteni, azokból előrejelzéseket készíteni, hogy három-négy napra előre tudjuk, kell-e és milyen beavatkozást elvégezni. Ugyanilyen fontos lépcsőfok a robotizáció, mert muszáj-e vezetőnek ülni abban a traktorban, amelyik nélküle is el tud menni oda-vissza?

– Azt olvastam, hogy nem, és éjszaka is dolgozhat így, önállóan egy traktor.

– Meg persze több is. Nem kell bele ember, legfeljebb hibaelhárítónak, ha valami váratlan akadályt kell leküzdeni. De egyébként automatán mehet minden. Ez azt is jelenti, hogy emberközpontúbbá vált a gépkezelőség. Nézzünk meg egy negyven évvel ezelőtti kombájnt és egy mait, amelyik jobban felszerelt extrákkal, mint a legtöbb személyautó. De nagyon hiányzik a jól felkészült gépkezelő az országban. És hiány lesz a jól felkészült agrárdigitális szakemberből is. Egy százmilliós kombájnba nem ülhet be akárki, ráadásul közben adatot is kell gyűjteni, tehát a megfelelő műszereket be kell kapcsolni és megfelelően működtetni. Ha ezt valaki bármekkora területen elmulasztja, elrontja, akkor a gazdálkodó értékes adatokat veszít, pedig azokra épül a precíziós gazdálkodása. A hozamadatok kiértékelését is el kell végezni, de kevesen értenek hozzá. Az agrárdigitalizációra egyre nagyobb szükség lesz.

– Európához képest hogy állunk ezen a területen?

– Európához képest egy centivel sem vagyunk elmaradva. Ami bizonyítja ezt, és elismerés nekünk, hogy 2021-ben mi szervezzük Budapesten az európai precíziós konferenciát.