Nyílnak az erőművek kapui

A villamos energia és a távhő mindennapjaink elengedhetetlen energiaforrásai. Szinte nincs olyan tevékenységünk, amelyhez ne használnánk valamilyen formában az elektromosságot. Ezért a MEKH társadalmi felelősségvállalási programjának fontos célkitűzése, hogy ösztönözze a fogyasztók tudatos és takarékos energiafelhasználását. Ennek egyik oldala az, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a mindennapok során otthonainkban, közintézményeinkben hogyan takaríthatunk meg minél több energiát. A felhasznált energiát azonban elő is kell állítani, meg kell termelni. Ha tudatosan és takarékosan szeretnénk bánni energiaforrásainkkal, akkor jó, ha tudjuk azt is, hogy az energiát kik, hol, milyen eszközökkel és forrásokból, hogyan állítják elő – mondta Scherer Zsolt, az energiahivatal sajtófőnöke tegnap Százhalombattán, a Dunamenti Erőmű sajtóbejárása előtt annak kapcsán, milyen céllal rendezi meg csatlakozó partnereivel együtt a MEKH az Erőművek Éjszakáját. Hozzátette, fontos célkitűzés még, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a villamos energia és a távhő előállításának műszaki hátterével, érdekességeivel, az alapvető műszaki folyamatokkal és berendezésekkel. Az esemény ugyanakkor találkozási pont lehet az energiatermelés, mint szakma iránt érdeklődő pályakezdő szakemberek és a leendő munkáltatók között.

Október 11-én 14 és 22 óra között országszerte 42 villamos energiát termelő erőmű és távhőt előállító fűtőmű, illetve tematikus látogatóközpont nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, e helyszínek egyike a százhalombattai Dunamenti Erőmű.

Az intézmény a hatvanas évek technológiájával Dunamenti Hőerőmű Vállalat néven kezdte működését azzal a céllal, hogy gőzt termeljen a Mol számára, illetve áramot az országos hálózatba – erről Vezér Mihály, a mára több, mint húszezres lélekszámúvá nőtt Százhalombatta polgármestere beszélt.

Keszler György, a Dunamenti Erőmű vezetője a műszaki és a piaci háttéret is ismertette. Úgy fogalmazott, a központi tudat helyett ma már a piaci körülmények, valamint a fejlesztések határozzák meg az erőmű életét, működését is.

A 110-130 hektáros területen az akkori technológiával harmincszázalékos hatásfok mellett termeltek elektromos energiát, a 2005 és 2019 közötti időszakban megtörtént az elavult és használaton kívül helyezett blokkok elbontása, valamint az érintett területek rendezése.

A hat darab, egyenként 215 MW beépített teljesítményű F blokki kazánok és gőzturbinák bontása során több mint negyvenezer tonna fémhulladék keletkezett, a bontás nettó költsége pedig meghaladta a 450 millió forintot. A maitól eltérő technológiára, struktúrára leginkább három, majd’ kétszáz méter magas kémény emlékeztet, a terület tiszta, rendezett és az elbontott beton tartóelemek legjavát pedig a kiszerelt egységek helyét feltöltve újrahasznosították.

Tavaly illetve idén a gázturbinás egységekből a kereskedelmileg legfontosabb kettő (GT2 gázturbina és G3 blokk) összesen közel 18 millió eurós költségvetésű nagykarbantartásokon, illetve felújításon esett át, a finanszírozás anyavállalati pénzeszközök bevonásával történt. A G3–as blokk egyébként magasabb földgáznyomásszint mellett működik a korábbi építésűeknél, alkalmazott technológiájára pedig jellemző, hogy a legújabb egység megközelítőleg hatvan százalékos hatásfok mellett működik. A jelenleg 794 megawatt összkapacitású erőmű területén tavaly egy 17,6 MW teljesítményű napelemparkot is átadtak.