Gazdaság

Júliusban nőtt az építőipari termelés

Júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 9,6 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliusban nőtt az építőipari termelés
Az épületek építése 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt
Fotó: MH

A magas és a mélyépítési termelés volumenének  éves növekedése  júliusban meghaladta az előző két hónapra vonatkozó mutatót.  Az épületeknél a lakó, a kulturális és az  ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - tette hozzá a jelentés.

Folyó áron számolva az építőipar júliusi termelési értéke megközelítette a 404 milliárd forintot, éves összevetésben 45,8 százalékkal emelkedett, amiből 11 százalékos áremelkedés adódik. Az épületek és a mélyépítési munkák között kiegyensúlyozottan, 48,2:51,8 arányban oszlott meg a termelés.

Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 23,5 százalékkal, az egyéb építmények építésében 38,0 százalékkal, a speciális szaképítésben 36,5 százalékkal nőtt júliusban.

A júliusban megkötött új szerződések volumene 25,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 40,5 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban.

Az építőipari vállalkozások július végi teljes szerződésállománya 10,2 százalékkal csökkent a tavaly  július végihez képest, de így is meghaladja a 2236 milliárd forintot.  A magasépítési szerződések volumene 48,9 százalékkal nőtt, a mélyépítési megbízások 23,3 százalékkal csökkentek.

Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 34,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A magasépítésben 33,2 százalékkal, a mélyépítésben 37,2 százalékkal nőtt a termelés.

ITM: A magyar építőipar nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jól teljesít

A magyar építőipar nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jól teljesít - kommentálta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált adatait.

A KSH adatai szerint az építőipari termelés volumene júliusban 32,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a júniusihoz képest pedig 9,6 százalékkal bővült a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján.

Az államtitkár a tárca pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a magyar építőipar nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jól teljesít. Bár még nem állnak rendelkezésre a pontos júliusi adatok minden uniós tagállamból, az eddigi információk alapján elmondható, hogy míg a hazai ágazati termelés a 2010-es átlaggal összevetve 86 százalékkal bővült, uniós szinten csak 6,4 százalékkal. A magyar teljesítmény a visegrádi országokéval összevetve is kiemelkedő, hiszen a Magyarország után a sorban következő Lengyelországban is csak 29,7 százalékos volt a bővülés. A 2014-es adatsorokkal összevetve is hasonló tendencia rajzolódik ki, a hazai ágazat az öt évvel ezelőttihez képest 75,5 százalékkal bővült, míg uniós szinten a növekedés csak 11,7 százalék volt.

A kedvező adatokban tükröződnek az otthonteremtést, a lakáspiacot támogató kormányzati intézkedések, valamint az is, hogy a magyar pályázók sikeresen használják fel a kohéziós forrásokat - sorra valósulnak meg a komoly, nagy méretű infrastrukturális jellegű beruházások szerte Magyarországon -, továbbá az állami beruházások szerepe is jelentős - mondta az államtitkár.

Az adatokat részletezve elmondta, hogy az épületek építése 32,2 százalékkal, míg az egyéb építményeké 34,1 százalékkal bővült éves szinten. Az épületeknél a lakó-, kulturális és ipari épületek építése, az egyéb építményeknél az út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít és jelentős forrásokat biztosít a családok támogatására. Célja az, hogy a gyermekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya, így például ne okozhasson gondot, hogy a családnak nincs megfelelő otthona. Ezt szolgálja a kedvezményes lakásáfa bevezetése, valamint a családvédelmi akcióterv keretében kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is.

Hozzátette, idén már bőven látszódnak ennek eredményei, hiszen az első fél évben 6472 lakást vettek használatba Magyarországon. Kiemelte, hogy az év első felében az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma éves szinten közel 1 százalékkal, 18 227-re emelkedett.

Az államtitkár szerint az építőipari ágazat teljesítményét mutató statisztikák ugyanúgy bizakodásra adnak okot, mint a korábban nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatok, melyek szerint a GDP a második negyedévben 5,1 százalékkal - az uniós átlag négyszeresét meghaladóan - nőtt, a nemzetgazdasági beruházások volumene pedig 18,8 százalékkal emelkedett - idézte fel.

Elemzők: Az építőipar változékony teljesítményével is jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez

A KSH adatai szerint júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 9,6 százalékkal emelkedett.  

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra figyelmeztet, hogy a júliusi lendületet követően a későbbiekben továbbra is hónapról hónapra hektikusan alakulhat az építőipari kapacitáskihasználás. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly csúszásokat okoz, de a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban. A lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet. A kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány azonban átmenetileg itt is komolyan fékezheti a kibocsátást.

Horváth András ebben az évben 30 százalék körüli növekedésre számít az építőiparban, így az ágazat továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a júliusi tempó fennmaradása esetén a harmadik negyedévben is 1 százalékpont körüli mértékben segítheti a gazdaság növekedését az építőipar. Értékelése szerint az ágazat teljesítményének kiemelkedő növekedését a magas kereslet mellett a foglalkoztatottak számának emelkedése, a technológia fejlődése és a jobb munkaszervezés magyarázhatja.

Kapcsolódó írásaink