Gazdaság

Csak a dohánybolt a legális beszerzési forrás

Az alternatív termékek után ugyanúgy kell jövedéki adót fizetni, viszont azok nem mindegyike zárjegyköteles

Magyarországon is terjednek a dohányzás füstmentes alternatívái, amelyek legálisan csak dohányboltokban szerezhetők be – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tegnapi közleményében.

Csak a dohánybolt a legális beszerzési forrás
Bírságot kockáztat, aki dohánybolton kívül vásárol töltőfolyadékot
Fotó: AFP/Voisin Phanie

A töltőfolyadékkal működő elektromos cigaretta vagy a valódi dohányt tartalmazó, de azt a hagyományos, égő cigarettáénál jóval alacsonyabb hőfokon hevítő eszközök ugyanúgy dohánygyártmánynak és jövedéki terméknek minősülnek, mint a cigaretta, szivar, szivarka, és a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány. Ilyen az e-cigarettába való töltőfolyadék vagy például az úgynevezett „új dohánytermék-kategóriákba” sorolt, dohányos rudacska, amit a hozzá tartozó hevítőkészülékkel lehet használni – közölte tegnap az adóhatóság. Az e-cigarettába való töltőfolyadék jövedékiadó-mértéke 55 forint milliliterenként, az „új dohánytermék-kategóriák” dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott, egyszer használatos termékeké 10 forint darabonként, illetve szálanként, a folyadéké hetven forint milliliterenként. A jövedéki törvény szerint sem a töltőfolyadék, sem az „új dohánytermék-kategóriák” nem zárjegykötelesek, azonban kizárólag dohányboltokban forgalmazhatók. A jelenlegi szabályozás tiltja, hogy ilyen típusú termékeket a fogyasztóknak határokon átnyúlóan értékesítsenek. A magánszemélyek így külföldről csak személyesen hozhatnak be töltőfolyadékot mennyiségi korlátok mellett az érvényes utasforgalmi szabályok betartásával. A hivatal felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki Magyarországon nem dohányboltban vásárol (hanem például interneten rendel)nikotintartalmú töltőfolyadékot elektromos cigarettájába, törvényt sért, és jövedéki bírságot kockáztat, ismeretlen összetevők esetén pedig az egészségét is.

A NAV ugyancsak tegnap közölte, a Nemzeti tehetség programnak tavaly csaknem 1,5 milliárd forintot, míg az egyházaknak 4,8 milliárd forintot ajánlottak fel az szja 1+1 százalékáról rendelkezők. A felajánlások nyilvánosak, megtekinthetők az adóhatóság honlapján.

Kapcsolódó írásaink