Gazdaság

Nőttek augusztusban a fogyasztói árak

Augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az éves áremelkedés üteme harmadik hónapja csökken, júliusban 3,3 százalékos volt. Elemzők 3,2 százalékot vártak augusztusra.

Nőttek augusztusban a fogyasztói árak
Nőttek a fogyasztói árak
Fotó: MH

A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző havival megegyező 3,7 százalék volt. Az év első 8 hónapjában 3,4 százalékos volt az infláció a tavalyi azonos időszakhoz képest - derül ki a KSH jelentéséből.

Júliushoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent az üzemanyagok, 2,1 százalékkal a ruházati cikkek és 0,4 százalékkal az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak.

A nyugdíjasok fogyasztói kosarára számított éves infláció a teljes kosárra mértnél magasabb, 3,4 százalékos volt.

Éves összehasonlításban az előző havi 6,0 százalékosról 5,6 százalékosra mérséklődött az élelmiszerek áremelkedése. A sertéshús 11,5 százalékos, a friss zöldségfélék 23,6 százalékos és a burgonya 31,3 százalékos drágulása is alacsonyabb az előző havinál.

A liszt, a péksütemények éves áremelkedése viszont tovább gyorsult, 11,3, illetve 10,0 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly augusztusban.

A dohányáruk 12,8, az égetett szeszes italok 8,7 százalékkal drágultak. Az üzemanyagok ára 2,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A háztartási energia árának 1,0 százalékos emelkedését a szén és a tűzifa 7,6, illetve 7,8 százalékos drágulása okozta.

A szolgáltatások tarifáinak éves 2,8 százalékos emelkedése megegyezett az előző havival, bár a belföldi üdülések drágulása 4,6 százalékosról 5,5 százalékosra gyorsult. A lakbérek 10,0 százalékkal magasabbak a tavaly augusztusinál.

A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent, a használt autók 7,9 százalékkal, a telefonok 5,3 százalékkal olcsóbbak, az új autók 1,5 százalékkal drágábbak lettek.

A ruházati cikkek ára jóval átlag alatt, 1,8 százalékkal emelkedett.

Augusztusban nem változtak az inflációs alapmutatók

Augusztusban 0,2 százalékponttal 3,1 százalékra esett az infláció, 3,7 százalékon maradt a maginfláció, és az előző havihoz képest nem változtak a jegybank által az infláció mélyén rejlő folyamatok megragadására hivatott inflációs alapmutatók - jelentette be kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a júliusival megegyező 3,2 százalékon maradt, nem változott a keresletérzékeny termékek 2,9 százalékos és a ritkán változó árú termékek 3,4 százalékos inflációja sem. Az MNB elemzése szerint a teljes kosárra számított fogyasztói áremelkedés mérséklődését elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének csökkenése okozta. A termékkör éves indexének csökkenését a tavalyi áremelkedéshez kapcsolódó bázishatás okozta. A feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai viszont az előző hónaphoz képest enyhén emelkedtek, amihez döntően a friss zöldségek és gyümölcsök járultak hozzá - fűzték hozzá. Mérséklődött a költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és üzemanyagárak hozzájárulása az inflációhoz, míg a keresletérzékeny termékek hozzájárulása nem változott - közölte az MNB.

Elemzők: Az importált infláció is fékezte a drágulást augusztusban

Az élelmiszerek és üzemanyagok árának alakulása mellett az importált infláció fékező hatásával magyarázták az elemzők a várakozásoknál alacsonyabb augusztusi inflációs adatot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek. Az éves áremelkedés üteme harmadik hónapja csökken, júliusban 3,3 százalékos volt. Elemzők 3,2 százalékot vártak augusztusra. A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző havival megegyező 3,7 százalék volt.

Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában három tényezőre vezeti vissza a piaci várakozásnál mérsékeltebb ütemű augusztusi áremelkedést. Egyrészt csökkent az élelmiszerek inflációja, amelyet elsősorban a zöldségek, valamint a kávé esetében mért áresés vezérelt. Az üzemanyagok ára is csökkent augusztusban, ami szintén hozzájárult a fő inflációs mutató eséséhez. A dohánytermékeknél pedig alacsonyabbnak bizonyult a júliusi jövedékiadó-emelés áthúzódó hatása.

A forint augusztusi gyengülése nem látszik a fogyasztói árak alakulásában, a tartós fogyasztási cikkek ára az előző hónaphoz képest minimális csökkenést mutat. A szolgáltatások áremelkedéséről szólva pedig kiemelte, hogy kétszámjegyű drágulást mutatott ki a KSH a lakbér és a lakásjavítás, -karbantartás soron.

Az infláció csökkenése mögött főleg szezonális és egyedi hatások húzódnak meg az ING Bank elemzője szerint ezért maradt változatlan az éves maginflációs mutató.

Az ING bank vezető elemzője a monetáris politika szempontjából kifejezetten megnyugtatónak ítélte az adatokat, hiszen alátámasztják a jegybank várakozását, hogy az infláció fokozatosan mérséklődő pályára áll 2019 második felében. Mivel az inflációs trend nem indokol változást, a monetáris politika fókusza most áthelyeződik a nagy jegybankok - az Európai Központi Bank és az amerikai Szövetségi Tartalékrendszer, a Fed - soron következő döntéseire, ami hosszabb távon akár befolyásolhatja a magyar jegybank nézeteit is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte: az infláció augusztusban visszatért a jegybanki cél közelébe, ám ez nem a maginflációs folyamatok javulásának eredménye, hanem az olajárak csökkenésének következménye, amelynek eredményeként a járműüzemanyagok ára mérséklődött. Ezen kívül hozzájárult az infláció lassulásához az élelmiszerárak lassabb, bár még így is dinamikus emelkedése, valamint a nagyobb európai gazdaságok gyenge gazdasági növekedése nyomán mérséklődő külső infláció is.

Az év további részében is nagy hatása lesz az inflációra a forint árfolyamának, illetve az olajár alakulásának. Amennyiben a forint árfolyama tartósan gyenge marad, az infláció ismét közelebb kerülhet a jegybank inflációs célsávjának tetejéhez.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a várakozásoktól elmaradó augusztusi infláció tényezői között a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a magyarországi inflációt is.

Éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. A maginfláció így tartósan 3,5-4 százalék között alakulhat idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, fékezheti az árak emelkedését, ha az üzemanyagárak tartósan alacsony szinten maradnak. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3 százalékos átlagos inflációra számít az elemző azzal, hogy az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól már tartósan 3 százalék alatti inflációra számít.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a tavaszi hónapokat jellemző gyorsulás után, a nyári hónapokban a bázishatás miatt jött a fogyasztói áremelkedés ütemének lassulása.

A szakember hozzátette, hogy kettősség látszik: a belső kereslet felfelé hajtja az inflációt, míg az importált termékeknél alacsonyabb árnyomás látható.

A tényleges inflációs folyamatokat legjobban leképező, azaz a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció ugyanazon a szinten maradt, mint júliusban.

A jövőben az az egyik legfontosabb kérdés inflációs szempontból, hogy az elmúlt hetekben beérkező termésadatok alapján a nyers élelmiszerek ára hogyan alakul és ez mennyire épül majd be a feldolgozott élelmiszerek árába. Szintén kérdés, hogy a szolgáltatások iránti kereslet hoz-e áremelkedést ebben a körben.

Az elemző szerint októberben érkezhet a mélypont, 3 százalék körül, novemberre-decemberre az infláció gyorsulását várja és így az év végén 3,8 százalék körül alakulhat a mutató. A mostani kilátások alapján az idei éves átlagos infláció pedig 3,4 százalékos lehet.

Kapcsolódó írásaink