Gazdaság
Budapesten és Bukarestben a legolcsóbb a földgáz Európában
Berlinben és Koppenhágában háromszor többe kerül a villamos energia, mint nálunk
A lakossági fogyasztók földgázátlagárait vizsgálva a svéd főváros mutat kiugróan magas értéket – közölte a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a vizsgálatukból pedig kiderült, hogy Stockholmban majdnem nyolcszor többe került a földgáz (24,98 eurócent/kWh), mint az első helyen álló Budapesten. A magyar fővárosban – holtversenyben Bukaresttel – kerül a legkevesebbe a földgáz a kontinensen. Pozsonyban másfélszer annyit, míg Bécsben több mint kétszer többet kell fizetniük a lakossági fogyasztóknak, mint idehaza.
A hivatal közölte, nemzetközi ár–összehasonlító vizsgálata alapján a villamosenergia-árak is hasonlóan kedvezően alakultak. Budapest a 11,59 eurócent/kWh átlagárral a harmadik legolcsóbb helyen állt a 29 ország áramköltségeit összevető rangsorban.
Nemzetközi kitekintésben azt láthatjuk, hogy Berlinben és Koppenhágában volt a legmagasabb a lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára. A német fővárosban 32,41 eurócent, Dániában pedig 29,10 eurócent kilowattóránként (kWh), vagyis majdnem háromszor került többe ezekben a városokban, mint Budapesten, de Pozsonyban is bő egyharmadával, Bécsben pedig bő kétharmadával kell többet fizetniük a lakossági fogyasztóknak.
A MEKH az energiastatisztika előállításával kapcsolatos, rá nézve kötelező feladatokat a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint látja el, a tegnap közölt adatok részletes bontásban a hivatal honlapján is megtalálhatók.
Megfizethető rezsiköltségek
Korábban megírtuk, hogy 2002 és 2010 között a rezsiköltségek a jövedelmek mintegy negyven százalékát tették ki, a szocialisták pedig ígéretük ellenére a gáz árát tizenötször, az áramét pedig tizennégyszer emelték, úgy és annak ellenére is, amikor a nemzetközi piacon az energiaárak – gáz esetében a régiós piaci ár – csökkentek. Az energiaárakat kilenc éve fagyasztotta be a kormány, és a rezsicsökkentésnek nevezett intézkedéssorozattal három lépcsőben csökkentette azokat, míg a jövedelmek folyamatosan emelkednek. Minden ellenkező állítással szemben így fordulhat elő, hogy ma a rezsidíjak a jövedelmek körülbelül hetedét teszik ki, a kiadások aránya Európa legmagasabbjához képest ma a legalacsonyabb sávba szorult vissza.
