Gazdaság

Matolcsy: A magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség

A magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség, hosszú távú és fenntartható felzárkózási pályára kell állnia a magyar gazdaságnak, a globális „gazdasági klímaváltozásra” új válaszok kellenek, általános konjunktúra-élénkítő program kell a versenyképesség javítása mellett - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Nyíregyházán, az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén.

Matolcsy: A magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Magyarország az elmúlt években a legsebezhetőbb országok közül átkerült a kevésbé sebezhető országok közé, és az MNB számításai szerint 2021-re teljesen eltűnhet a magyar nettó külső adósság. Ennek ellenére komoly kihívások, „12 plusz 1” veszély fenyegeti az európai gazdasági fejlődést, ezzel együtt a magyar felzárkózási folyamatot - jelezte. A magyar gazdaságnak 4 területen kell előrelépnie: az MNB által javasolt versenyképességi fordulat 330 pontját végre kell hajtani, emellett általános konjunktúrajavító intézkedésekre és célzott, iparág-erősítő lépések is kellenek, a munkaerőpiaci feltételek fenntartása mellett - emelte ki. Hozzátette, ennek során végig kell gondolni a költségvetési tartalék kérdését. Új programra, a magyar modell 2.0-ra van szükség a 2030-ig tartó időszakban, nem elég a versenyképesség javítása, általános konjunktúra-élénkítő program kell - szögezte le.

Matolcsy György hangsúlyozta azt is, hogy az információ és energia lehet az új pénzvilág alapja „Az adat az új arany” - mondta.

Magyarország 2013 óta tartó, folyamatos felzárkózását jelentős sikernek nevezte a jegybankelnök, ahogy a gazdaság átlagosan 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedését is 2013 és 2019 között, de jelezte: a következő években „viharok jönnek”, válságszerű helyzetek alakulhatnak ki. Lengyelország példája azt mutatja, hogy ezeket az időket túl lehet élni, a sikeres magyar válságkezelés miatt Magyarország már a lengyelekhez hasonlóan teljesít - tette hozzá. A felzárkózáshoz biztosítani kell, hogy a magyar gazdaság a következő években is 2 százalékponttal nőjön gyorsabban az Európai Unió fejlett, nyugat-európai államainak átlagánál - ismételte meg.

A fenyegetések között említette a keleti nyitás folyamatának megtorpanását, mert az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi konfliktus lényege szerinte nem más, mint egy fennálló gazdasági hatalom és egy feltörekvő hatalom ütközése, amely több, mint egy kereskedelmi háború. Bár csökkent Nagy-Britannia megállapodás nélküli uniós kilépésének esélye, azonban a Brexit továbbra is fenyegetést jelent, a brit gazdaság teljesítményének változása komoly hatással lesz a magyar felzárkózásra is, Olaszország problémái pedig továbbra is megoldatlanok, miután a gazdasága meglehetősen sérülékennyé vált. A német gazdaság „süllyedőben” van, az autóiparban komoly hibák történtek, amelyek visszaütnek a gazdaságra és sérülékeny a bankrendszer is, a kelet-közép-európai régió pedig erősen függ a német gazdaságtól. Az eddig hozzájárult a magyar gazdasági sikerekhez is, azonban a német ipar lassulása 6-9 hónapon belül begyűrűzik Magyarországra - sorolta.

Az Európai Központi Bank (EKB) mozgástere leszűkült, Mario Draghi egyedül megmentette az eurót, de a nagy jegybankok mozgástere már korlátozott - mutatott rá Matolcsy György, megjegyezve a kormányok és a jegybankok együttműködésének fontosságát. Mindeközben sérülékeny országok vannak Magyarország közvetlen környezetében, de a Brazíliában vagy Argentínában történtek is befolyásolják a forint árfolyamát - mondta.

A kedvező munkaerőpiaci helyzetet meg kell erősíteni, mert a legnagyobb fordulat a munka világában történt 2010 óta. Külföldről is érdemes hazahívni a családokat és munkavállalókat, valamint emelni kell a bérek vásárlóerejét is - emelte ki a jegybank elnöke.

Nagy István: Felkészülten kell reagálni a klímaváltozásra

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - jelentette ki az agrárminiszter előadásában.

Nagy István elmondta, a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.

Rémisztő az éghajlatváltozást, amely azonban lehetőség is, amellyel élni kell - fogalmazott a tárcavezető az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva.

Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatokként a termőtalajok minőségének megóvását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését, a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben, az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint az erdőtelepítési program folytatását jelölte meg.

Nagy István jelezte, az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása.

A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlődési potenciál rejtőzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság által előállított termékekre. Az elmúlt időszakban 12 ezermilliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. Ez is jelzi, hogy „van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak” - hangsúlyozta.

Nagy István a „klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége. Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben - talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére.

A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitűzött cél további 100 ezer hektár öntözhetővé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak - mondta.

A levegőminőség javítását illetően leszögezte, a mezőgazdaság - azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés - a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel, cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen. A miniszter szavai szerint ezért az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.

A digitális agrármegoldások elterjedésének fontosságáról szólva azt mondta, az Európai Unióban elsőként Magyarország fogadta el a Digitális Agrárstratégiát, amely tartalmazza a mezőgazdaságot érintő modernizáció várható hatásait, és feltárja a digitalizációban rejlő előnyöket. Fejlesztenék a meglévő digitális háttér-infrastruktúrát, megújítanák az agrometeorológiai mérőhálózatot, illetve modernizálnák a növényvédelmi előrejelző szolgáltatásokat.

A Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitűzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerűsítését, valamint az erdőtelepítések ösztönzését. Elmondta, a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta a tárca.

A kifejezetten magángazdálkodók rendelkezésére álló dotációkkal a lehető legrövidebb idő alatt mintegy 25 ezer hektáron szeretnénk erdőket létrehozni - tette hozzá.

ÁSZ-elnök: A gazdaság fehérítése a zöldítését is támogatja

A gazdaság fehérítése révén növekvő költségvetési bevételekből több forrás juthat a zöldítését szolgáló támogatásokra, fejlesztésekre - jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában. 

Domokos László hangsúlyozva a környezetvédelmi termékdíjak és az általános forgalmi adó megfizetése közötti szoros összefüggést azt mondta, aki kibújik az áfa megfizetése alól, az többnyire elkerüli a termékdíj megfizetését is. Ha az adófizetést el lehet kerülni, akkor hiába emeli a kormányzat a termékdíjakat, ettől azok a vállalkozások lesznek versenyképesebbek, amelyek nem fizetnek adót - jegyezte meg.

Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy a gazdaság kifehérítése nemcsak azt jelenti, hogy a vállalkozók megfizetik az adót, hanem szélesebb értelemben azt, hogy az egyes vállalkozások betartják a környezetvédelmi előírásokat. Emellett rendelkeznek az előírt környezetvédelmi tanúsítványokkal, és azt megfelelően hitelesíttetik, a végrehajtásról készített beszámolókat elkészítik és a honlapjukon nyilvánosságra hozzák. Az erre hivatott állami szervek pedig mindezt rendszeresen ellenőrzik - fűzte hozzá.

Domokos László beszélt a „fenntartható kifehérítésről is”, amely alapján az adók megfizetésének kikényszerítését szolgáló intézkedések nem csak több költségvetési bevételt eredményeznek, de a kormány a többletbevételt további adócsökkentések formájában visszajuttatja a gazdaság szereplőinek. Az ennek következtében mérséklődő adókulcsok pedig újabb lökést adnak a kifehérítésnek - magyarázta.

„Szorgalmazom, hogy a forgalmi jellegű adók hatékonyabb beszedéséből származó többletbevételt ne a forgalmi adók csökkentésére használják, hanem a munkabérek adóterhelésének mérséklésére” - mondta, megjegyezve, hogy a forgalmi jellegű adók csökkentésének hasznát előbb-utóbb „lenyelik” a vállalkozások, míg a bérek közterheinek mérséklése a munkajövedelmek növekedéséhez vezet.

Az ÁSZ elnöke rámutatott: az állami szervek kereslete döntő részben közbeszerzési ajánlatkérések formájában jelenik meg a gazdaságban. Ezért kulcskérdés, hogy a közbeszerzések esetében kellő prioritást kap-e a klímavédelem.

Megjegyezte azt is, a közszférában az állam és az önkormányzatok mint tulajdonosi joggyakorlók kötelezővé tudják tenni minden köztulajdonú gazdasági társaság számára olyan vállalati stratégiák kidolgozását, amelyeknek az egyik prioritása a klímavédelem. A vállalati stratégiák során meg lehetne jeleníteni a klímavédelmet szolgáló innovációt és technológiaváltást - hangsúlyozta Domokos László.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom