A béremelkedés is lendített nyáron a kiskereskedelmen

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene júliusban a nyers adat szerint 6,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, élénkült a forgalom a júniusi 4,3 százalékos, illetve 5,2 százalékos növekedést követően – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élénkülést leginkább az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának 4,5 százalékos növekedése okozta az előző havi 2,1 százalékos emelkedés után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés volumene öt, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké három százalékkal emelkedett.

A KSH adataira közleményben rea­gált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amelyben leírták, hogy a forgalom lendületes emelkedését a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének dinamikus bővülése alapozza meg, amiben meghatározó tényező a foglalkoztatottság és a keresetek folyamatos növekedése. Kiemelték, hogy a családokat támogató kormányzati intézkedések és a tartósan növekvő lakossági hitelállomány a fogyasztás további emelkedését vetíti előre.

A kiskereskedelmi ágazat részterületeit is a növekedés jellemezte 2019 júliusában. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma összesen 6,4 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemé 4,5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké három százalékkal emelkedett. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene kilenc százalékkal nőtt. Kimagasló mértékben, tizenegy százalékkal növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene továbbra is rendkívüli ütemben növekszik. Ennek megfelelően a forgalomnövekedés a pénzmozgásban is megmutatkozott: az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1066 milliárd forint volt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője lapunknak küldött közleményében kiemelte: a legfrissebb statisztikák összességében azt igazolták, hogy a belső fogyasztás területén erősen kezdett a harmadik negyedév, a lakossági fogyasztás ennek megfelelően az év második felében is a gazdasági növekedés meghatározó tényezője maradhat. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi években, negyedévekben a foglalkoztatás bővülése és a nettó reálbérek emelkedése miattnőtt a nem élelmiszerek forgalma, idén viszont már a fogyasztási hiteleknél látható bővülés is nagy szerepet kap ebben.

A szektor tehát kedvezően indította a harmadik negyedévet, ami mindenképp bizakodásra ad okot. A belső tényezők továbbra is képesek lesznek húzni a magyar gazdaságot, még akkor is, ha a külső környezet tovább romlik – írta elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.