Kockázatkerülő trend gyengíti a forintot

Teljesen független a magyar gazdaság jelenlegi helyzetétől és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájától a forint gyengülése. A befektetési piacokra ugyanis a globális kockázatkerülés a jellemző. Ezért a tartalékdevizákba, így a svájci frankba vagy a japán jenbe fektetik a pénzüket, a feltörekvő devizák pedig, mint a forint, gyengülnek – közölte lapunk érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Az euró jegyzése szerdán 330,44 forinton érte el idei legmagasabb értékét, tegnap pedig minden eddiginél magasabban, 331,87 forinton jegyezték. Egészen más a helyzet, mint például 2018 nyarán, illetve idén tavasszal volt. Akkor ugyanis a régiós devizák közül leginkább a forint árfolyama esett, a lengyel zlotyé vagy a cseh koronáé viszont nem. A forint árfolyama akkor azért rendült meg, mert a piac nem bízott az MNB monetáris politikájában, illetve megkérdőjelezte azt, mivel konkrét utalást nem tett arra, hogy milyen irányba mozdulna el a kamatokkal. Most viszont a teljes bizonytalanság uralja a világpolitikát, ezáltal a világgazdaságot, ezért gyengülnek a tőzsdék is. A legfőbb bizonytalansági tényező az Amerikai Egyesült Államok és Kína között kialakult kereskedelmi konfliktus, illetve a Brexittel kapcsolatos brit és uniós álláspont, és az sem teszi bizakodóvá a befektetőket, hogy gyengül Európa legerősebb gazdasága, a német, Olaszországban pedig kormányválság van. Virovácz Péter szerint az amerikai–kínai vámháborúban egyáltalán nem az látszik, hogy engednének a felek, és ez kitarthat a jövő évi elnökválasztásig. Ebből adódóan hosszabb távon inkább lehet számítani 335-ös euró/forint árfolyamra, mint arra, hogy 325-ig csökken. Elhúzódás várható amiatt is, hogy a kínai kormány sem enged a pótvámok bevezetése miatt, és ezzel igyekszik gyengíteni az amerikai gazdaságot, ezáltal Donald Trump elnököt. Trump ugyanakkor hiába igyekszik meggyőzni a központi bank szerepét betöltő Federal
Reserve vezetését, hogy csökkentse az alapkamatot. Ezzel ugyanis hiába beruháznának többet a cégek, ha büntetővámok gátolják a világkereskedelmet, nehéz értékesíteni a termékeket, a többlettermelésnek sincs sok értelme.

Nehéz helyzetben van a jegybank, mert amíg ilyen a befektetői hozzáállás, nem érdemes védeni a forintot,
a legértelmesebb az lenne, ha kivárnának, amíg elcsitul a vihar – vélekedik az elemző. A jegybanknak elvileg lennének monetáris eszközei a forint védelmére, így például vásárolhatna forintot, hiszen erre lehetősége adódik a tartalékokból.
Ha viszont erre „rájön a piac”, márpedig ez hamar kitudódik, megkezdődik a forint elleni spekuláció, és ezzel a jegybank feleslegesen felélné a tartalék egy részét. A másik lépés az lenne, hogy kamatot emel, de ez jelenleg elképzelhetetlen, hiszen globális szinten a jegybankok éppen csökkentik az alapkamatot, vagy a csökkentésére készülnek.