Gazdaság

Hidegvérű ménes alapításáról tárgyalt az agrárminiszter

A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán csütörtökön.

Hidegvérű ménes alapításáról tárgyalt az agrárminiszter
Szarvasfarmot, amelynek területén Magyarország legnagyobb intenzív körülmények között tartott, 1500 egyedből álló szarvasállománya, 127 magyar hidegvérű ló, és egyebek mellett 138 magyar parlagi szamár is él
Fotó: MH

Nagy István a Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján a Kovács Melinda akadémikussal, az egyetem rektorával, Mátrai Mártával, az Országgyűlés háznagyával és Szita Károllyal (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármesterével tartott tanácskozás után újságíróknak azt mondta: arra kérte a farm magyar hidegvérű lótenyészetének vezetőjét, készítsen előterjesztést az itteni ménes értékeiről.

„Legyen egy leltár, amelynek alapján felvázolhatjuk a fajta jövőképét, 21. századi hasznosításának lehetőségeit, tudnunk kell, hogy alkalmas-e rekreációs lovaglásra, esetleg bio-, ökogazdasági munkára, vagy pusztán gyönyörködni fogunk benne” - hangsúlyozta. Hozzátette, ha megvan a jövőkép, az állam ménest alapíthat, részt vállal a fenntartásában, hozzájárulva a fajta megőrzéséhez.

Nagy István kincsnek nevezte a Szarvasfarmot, amelynek területén Magyarország legnagyobb intenzív körülmények között tartott, 1500 egyedből álló szarvasállománya, 127 magyar hidegvérű ló, és egyebek mellett 138 magyar parlagi szamár is él.

Úgy vélte, a szarvastartás a jövő egyik erőforrása. Példaként hozta fel, hogy Nagy-Britanniában évente 20 százalékkal nő a szarvasfarmokon előállított hús fogyasztása. „Ez egy óriási, egyedi lehetőség, amire Bőszénfán is lehet alapozni” - mondta.

A miniszter méltatta a Kaposvári Egyetemen állattenyésztés terén kifejtett tevékenységét. Szavai szerint az intézmény magas színvonalú képzést nyújt hallgatóinak.

Kovács Melinda arról szólt, hogy a hidegvérű lovak mellett a megbeszélésnek a magyar parlagi szamár genetikai állományának megőrzési lehetőségei, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása is a témája volt, minderre „komoly oktatási gyakorlati képzési, innovációs, kutatás-fejlesztési innovációs programokat lehet építeni”.

Az embereknek Bőszénfáról leginkább a szarvasok jutnak az eszükbe, de a szarvasokon kívül nagyon fontos feladatnak érezzük az őshonos állatok gondozását is - jegyezte meg.

Szita Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szarvasfarm nemcsak az őshonos állatok megőrzése, hanem a turizmus miatt is értékes hely, gazdagítja Somogy megyét és Magyarországot.

Somogy megye Magyarország egyik éléskamrája, ez meghatározza a Kaposvári Egyetem és Kaposvár városa közötti együttműködést is - jelentette ki. Hozzáfűzte: az egyetem akkor tud igazán egyetem lenni, a város pedig város lenni, ha közösen gondolkodnak, közösen tesznek meghatározott célok megvalósításáért.

A politikus kitért rá, az egyetem az agrártárcával kiépített egy infrastruktúrát, amely magában hordozza annak a lehetőségét, hogy garantáltan minőségi és egészséges élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára. „Ez az, amiben még hatékonyabban dolgozunk együtt a következő években” - hangsúlyozta a városvezető.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom