Folytatódik a gazdaság dinamikus bővülése

Az idei év második negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások lendületes bővülése: a 2 400 milliárd forint összértékű fejlesztés 18,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első negyedévhez képest pedig 4,1 százalékos emelkedést mutat - emeli ki a Pénzügyminisztérium közleménye.

A tárca részletekbe menően közli, hogy a 19 ágazat közül 15 esetében regisztráltak lendületes bővülést. A kedvező adatokban meghatározó a vállalati fejlesztések 31 százalékos növekedés, valamint a gépbeszerzések 15 százalékos emelkedése. Ezekkel párhuzamosan a feldolgozóipar területén szintén 30 százalékos, míg az ingatlanfejlesztésekhez és az infrastrukturális projektekhez kapcsolódó építési beruházásoknál 22 százalék feletti bővülés látható.

„Mindezek egyértelműen jelzik, hogy továbbra is dinamikus a hazai vállalkozások beruházási kedve, amihez azok a kormányzati intézkedések nyújtanak ösztönzést, amelyek a gazdaságfejlesztést célzó uniós forrásfelhasználást, a foglalkoztatás növelését, a magyar családok saját otthonhoz jutását, valamint a vállalkozások adminisztrációs tevékenységének egyszerűsítését és köztehermérséklését tartják szem előtt” - mutat rá a tárca, amely szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaságban magas termelői kapacitáskihasználtság jellemző, amely a beruházások és így a GDP hosszabb távú bővülését vetíti előre. Ezt megerősítik a versenyszféra elmúlt időszakban bejelentett 3000 milliárd forintot is meghaladó beruházási projektjei, amelyek a hazai GDP 8 százalékát teszik ki.

„A kormány növekedést elősegítő gazdaságpolitikájának eredményeként a magyar beruházási ráta 2017 óta folyamatosan emelkedik. A mostani adatok ismeretében ez már 27 százalék felett alakulhatott, amellyel így hazánk az uniós tagállamok élmezőnyében szerepel, a visegrádi országok átlagát is jóval meghaladva” - hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium, amely szerint a kedvező folyamatok várhatóan a jövőben is fennmaradnak, amihez a gazdaságvédelmi akcióterv már elindult intézkedései, illetve a versenyképességi program beruházásösztönző elemei egyaránt hozzájárulnak.

A második negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi év egészét jellemző dinamikus bővülése. A fejlesztések volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év időszakának szintjét, amikor 16,2 százalék volt emelkedés - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A beruházások összességében stabil 20 százalék körüli növekedési ütemet mutatnak: tavaly 19,2 százalékkal, az idei első negyedévben 20,1 százalékkal, és az idei év első felében 19,3 százalékkal nőttek a beruházások éves összevetésben.

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 4,1 százalékkal haladta meg, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 53 százalékkal - fűzte hozzá a KSH.

Az uniós forrásokból származó - nagyobbrészt a kormányzati szerveknél megjelenő - fejlesztések szerepe mérséklődött, miközben a - főként feldolgozóipari - vállalkozások beruházásai dinamikusan bővültek. A vállalkozások által eszközölt beruházások növekedési üteme az első negyedévi 24,1 százalékosról 30,7 százalékra, a költségvetési szerveknél 18,9 százalékról 20,9 százalékosra gyorsult.

A vállalkozások aránya a nemzetgazdasági beruházásokon belül a tavalyi 53,9 százalékról 59,6 százalékra nőtt. Míg a vállalkozások között a nagyvállalati kör beruházásai bővültek kiugróan, addig a költségvetésnél a beruházások nagyobbik hányadát a központi közigazgatási szervek valósították meg - jegyezte meg jelentésében a KSH.

A beruházások csaknem 60 százalékát építési beruházások alkották és 22,3 százalékkal nőttek a tavalyi második negyedévhez képest, míg a gép- és berendezésberuházások 15 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a tavalyi 12,4 százalékos növekedés után. A gép- és berendezésberuházások növekedéséhez a belföldi gyártásból származó eszközök beszerzése járult hozzá nagyobb mértékben - tette hozzá a hivatal.

A feldolgozóiparban 29,7, az építőipari beruházások volumene 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idegenforgalmi beruházások 82,0 százalékkal nőttek a második negyedévben. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások kiugró teljesítménynövekedésében.

A beruházások több mint negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztésein belül a növekedést elsősorban - a járműipari beszállítóknak köszönhetően - a villamos berendezések gyártásában és a vegyi anyag, termék gyártása területén realizált beruházások eredményezték. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő volt a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházási tevékenysége is.

A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás ágazat beruházásainak volumene 19,7 százalékkal nőtt, továbbra is elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítkezések következtében, de jelentős beruházási aktivitás jellemezte a városi és a távolsági közlekedésben működő vállalatokat is.

A harmadik legnagyobb beruházónak számító, a teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 14,6 százalékkal nőtt. A lakásépítések csökkenését ellensúlyozta a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe - egyebek mellett logisztikai csarnokba, bevásárlóközpontba - történő beruházások erőteljes növekedése.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény 6,0 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a nagykereskedelmi hálózatok gépjárműbeszerzései járultak hozzá.

Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás immár a negyedik legnagyobb beruházónak számít, teljesítményértéke a bázisidőszakhoz képest 12,6 százalékkal nőtt. Az árvízvédelmi védvonalak kiépítése is növelte a fejlesztési ráfordításokat.

Az oktatásban a tavalyi magas bázishoz képest a második negyedévben 3,0 százalékkal, az első félévben 2,3 százalékkal kevesebb fejlesztés valósult meg. Az egészségügyben 14,5 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén 37,0 százalékos volt a beruházások növekedése.

Eltérően ítélik meg a beruházások további növekedési kilátásait az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH második negyedévi adatközlése után.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a beruházások dinamikus növekedése a későbbiekben is fennmarad. Az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg. A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a növekedés ugyan fennmarad, de alábbhagy az eddigi lendület egyrészt a folyamatban lévő projektek kifutása, másrészt a magasabb bázisértékek miatt. Az uniós forrásokból finanszírozott beruházások 1-2 éven belül befejeződnek. Ezeket piaci és állami finanszírozású projektek pótolhatnák, amelyek azonban drágábbak, ezért a beruházási kedv visszafogottabb lehet a következő 1-3 évben. Ha tartósan gyenge marad az eurózóna teljesítménye, az szintén negatív irányba húzhatja a magyarországi fejlesztéseket - vélekedett az elemző.