Hidrogénnel a környezet megóvásáért

Különcként tekint nemcsak a piac, de az autóipar is azokra a gyártókra, amelyek a hidrogén-üzemanyagcellát tartják a jövő leginkább fenntartható energiarendszerének, ugyanakkor egy friss tanulmány szerint azok járnak tévúton, legalábbis a környezetvédelem esetében, akik az autók több száz kilométeres hatótávolságát akkumulátorokkal ugyekeznek megvalósítani. A freiburgi Fraunhofer napenergetikai intézet kutatói megvizsgálták, milyen mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár az akkumulátoros, illetve hidrogén-üzemanyagcellás (FCEV) járművek gyártása, üzemeltetése és hulladékkezelése. Mint arról a Smartermedia automotive news lapunkhoz eljuttatott közleményében az Automobilwoche portálra hivatkozva beszámolt, a tanulmány szerint megvan a létjogosultsága az elektromos autóknak a városi közlekedében, ugyanakkor a nagy távolságok leküzdésére alkalmatlan a technológia. A kutatók szerint ha egy villanyautó hatótávolsága nem haladja meg a 250 kilométert, teljes élettartama alatt kevesebb szén-dioxid-kibocsátással üzemeltethető, mint egy FCEV-jármű.

Az intézet munkatársai megvizsgálták, mennyi nyersanyagra és energiára van szükség az akkumulátorok, a hidrogéntartályok és az üzemanyagcellák gyártásához, illetve azt, hogy milyen környezeti terhelést jelent az energiahordozók előállítása, feldolgozása, kinyerése és tárolása. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy üzemanyagcellás gépkocsi komplett energiatároló rendszerének (hidrogéntartály és üzemenyagcella) előállítása és hulladékkezelése nagyjából ugyanakkora terhet ró a környezetre, mint amennyi egy 45-50 kWh kapacitású akkumulátor életciklusa során felmerül. Amennyiben az akkumulátorcsomag kapacitása ennél nagyobb – márpedig ma már jellemzően ennél nagyobb kapacitású akkumulátorokkal igyekeznek megnyugtatni a gyártók a hatótávolság miatt aggódó vásárlókat –, megnő a technológia szénlábnyoma. Tízéves és 150 ezer kilométeres működést feltételezve az FCEV-járművek élettartamra vetített szénlábnyoma elmarad a hasonló teljesítményű akkumulátoros villanyautókétól és a dízelüzemű járművekétől is.

A hajtástechnológiák ökológiai verse­nyében kulcsszerepet játszik az is, hogy miből és hogyan állítják elő az elektromos áramot, illetve a hidrogént. Utóbbinál legjobb esetben szélenergiával lehet hidrogént előállítani, de ez napjainkban a töltőállomásokon szinte kizárólag földgázalapon történik.

Az FCEV-járművek piaca jelenleg éppen csak névlegesnek tekinthető, az elemzők szerint azonban 2025-ig ötven, sőt bizonyos tanulmányok szerint hetven százalékot meghaladó éves átlagos növekedési ütemmel lehet számolni. Az FCEV-piac első számú szereplője, a Toyota a közelmúltban úgy döntött, megkétszerezi a hidrogén-üzemanyagcellás technológiákra szánt költségvetését, közös technológiai fejlesztésbe fog a hidrogén-világpiac másik nagy autóipari szereplőjével, a Hyundaijal, és néhány éven belül megtízszerezi üzemanyagcellás járműveinek gyártókapacitását.