Kedvezőtlen környezetben a forint

Leginkább az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború újabb fejleményei okoztak bizonytalanságot a piacokon, így a nemzetközi devizapiacon is. A jüan több mint tízéves mélypontra süllyedt a dollárral szemben, az Egyesült Államok vezetése pedig konkrétan devizamanipulációval vádolta meg Kínát. Ezt azt követően tette, hogy a jüan mesterséges gyengítésével igyekezett lökést adni a jegybank a kínai exportnak – derült ki a K & H Bank lapunknak megküldött összeállításából. Mint azt Németh Dávid, a pénzintézet vezető elemzője írta, a befektetők viszonylag rosszul viselték az elmúlt napokban a több helyről érkező negatív híreket. A nemzetközi porondon újra előkerült a Brexit, mivel Boris Johnson miniszterelnök nyilatkozataiban többször is jelezte, kész arra, hogy megállapodás nélkül kiléptesse az országot az Európai Unióból. Márpedig az sokkolhatja a brit gazdaságot, emellett az európai és a világgazdaságban is problémát okozna. Az európai piacokon csak fokozta a bizonytalanságot, hogy Olaszországban kormányválság alakult ki, ez pedig az eurózóna politikai, közvetve pedig gazdasági stabilitását is veszélyeztetheti. Továbbá az eurózóna motorjaként emlegetett Németországban a bruttó hazai össztermék a német szövetségi jegybank, a Bundesbank szerint a most folyó negyedévben is csökkenést mutathat.

Kovács Mátyás, a K & H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere az elemzésben azt emelte ki, hogy a kedvezőtlen piaci hangulatban a legtöbb úgynevezett feltörekvő piaci deviza, így a forint is veszíteni szokott értékéből, a befektetők ugyanis a legstabilabbnak tartott eszközökbe menekülnek. Most is ez történt: a forint, több más feltörekvő piaci devizához, például a török lírához, brazil reálhoz, lengyel zlotyhoz hasonlóan veszített értékéből. Egy héttel korábban még 323 forintnál járt az euró, míg a héten 327 forint körül mozgott. Németh Dávid hozzátette, hogy a magyar deviza gyengülésének nincsenek közvetlen hazai gazdasági vagy politikai okai, pusztán a nemzetközi kedvezőtlen hangulat áll a háttérben.

Ha viszont hosszabb távot veszünk figyelembe, akkor viszonylag stabilnak mondható a forint. Az év elejéhez képest csaknem két százalékot veszített az értékéből. Ehhez hasonló gyengülést produkált két fontos régiós deviza is, a román lej és a lengyel zloty, mindkettő másfél százalékkal került lejjebb. A forint és a régiós devizák tehát stabilnak mondhatóak, különösen a többi feltörekvő piaci devizához képest. Az összeállításból kiderült, hogy devizapiacon a 327,50 forintos euróárfolyam jelenti a fontos szintet. Innen már többször is visszapattant az árfolyam. Ha felerősödik a pesszimista hangulat a következő napokban, akkor a 330 forintos szintet is elérheti a jegyzés. Rövid távon tehát hangulatkereskedés határozhatja meg a forint árfolyamát, de egyelőre nem látszik olyan tényező, amely miatt tartósan 330 forint felett ragadna az euró – tette hozzá a K & H elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője lapunk kérdésére elmondta, hogy az lenne a normális, ha a gazdasági növekedés és az emelkedő államháztartási bevételek a forint erősödésére kedvezően hatnának, viszont a nemzetközi események befolyásolják leginkább az árfolyamot. A második negyedévben a magyar gazdaság növekedett a legjobban az Európai Unióban, 5,1 százalékkal, a lengyel volt a harmadik 4,1 százalékkal, ugyanakkor mind a forint, mind a zloty gyengült.