HÉV-pálya épülhet a Duna alatt

Megkezdődhet a csepeli és a ráckevei HÉV-vonalak felújításának és a szentendreivel történő összekötésének a tervezése. Erre a feladatra 13,7 milliárd forintot szán a kormány, a költségek 85 százalékát lehet euró­pai uniós támogatásból finanszírozni. Mint azt a portfolio közölte, a kormánydöntés a tervezési feladatok megkezdéséről már tavaly novemberben megszületett, augusztusban ugyanakkor megjelent a támogatott európai uniós projektek listáján a „H5-H6/H7 vonalak összekötése – az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének előkészítése” címen. Ezek szerint a beruházás célja, hogy megkezdődjön a H5-ös szentendrei, a H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV-ek korszerűsítésének, összekötésének tervezési előkészítése. A csepeli és a ráckevei vonalak nemcsak, hogy megújulnának, de a kettőt összekapcsolva egészen a Kálvin térig közlekednének a szerelvények. Ezen túlmenően a szent­endrei vonal is megújulhat, továbbá részletes megvalósíthatósági tanulmány készül az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének Duna alatti összeköttetésére.

Az előírások szerint az infra­struktúrát már úgy kell tervezni, hogy azon új HÉV járművek is tudjanak közlekedni, a jelenleginél nagyobb sebességgel és magasabb szolgáltatási színvonalon. Ezzel együtt biztosítani szükséges az esélyegyenlőséget, a korszerű utastájékoztatást, illetve közvetlen belvárosi kapcsolatot a metróvonalakkal, és rendezni szükséges a HÉV-vonalak környezetét. A két déli HÉV-vonal a teljes Csepel-szigeti valamint a pesterzsébeti és a soroksári térség közösségi utazási igényeit szolgálja ki. Ezek a térségek korszerű közlekedési kapcsolattal nem vagy csak érintőlegesen ellátottak. Egyéb kötöttpályás közlekedési kapcsolatot a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia MÁV-vasútvonal, valamint a XX. kerületi villamosvonalak szolgáltatnak. Előbbi egyik legnagyobb problémája elsősorban az alkalmas budapesti átszállópont hiánya, valamint a kedvezőtlen vonalvezetés miatt nem éri el, vagy ha el is éri, nem vonzza a potenciális utasokat. A projekt megvalósíthatóságának fontos célja a közösségi közlekedés színvonalának javítása, az igényeknek megfelelő, megbízható szolgáltatás biztosítása, a jelenlegi utazási részarányok megőrzése, hosszabb távon a tömegközlekedés arányának lehetőség szerinti növelése, átszálló és módváltó csomópontok létrehozása a korszerű és hatékony hálózati átjárhatóság – így a MÁV, a BKK és a Volánbusz – erősítése érdekében.

Az északi vonal jelentős szerepet játszik Óbuda-Békásmegyer és Szentendre térségének közlekedésé­ben, az összes HÉV-vonal közül ez a legnagyobb forgalmú. A vonal műszaki állapota vegyes: a Batthyány tér és Békásmegyer közötti szakaszon a közelmúltban voltak felújítások, a Békásmegyer–Szentendre szakasz infrastruktúrája viszont jelentősen leromlott. Ugyanakkor a H5 HÉV és a Budapest–Esztergom vasútvonal között közvetlen kapcsolat teremthető, amely olyan új átmérős viszonylatszervezést tenne lehetővé, amely a közösségi közlekedés jelentős térnyerését hozhatja. A projektben engedélyezési tervek, engedélyek megszerzése, szükség szerint szabályozási tervi munkarészek, tenderdokumentáció és kiviteli tervek készítése a feladat.

Az északi és a déli HÉV-vonalak összekötésének tervezésekor vizsgálandó a lehetséges nyomvonalváltozat, az állomások száma, elhelyezkedése, és a kijáratok. A feladat során forgalmi modellezés, menetrendi koncepció készítése is feladat. Vizsgálandó a térszínen felszabaduló területek felhasználhatósága, és tervezési feladat a kapcsolódó közösségi közlekedési hálózat felülvizsgálata. A vasúti pálya, kapcsolódó szakágak, műtárgyak építése megvalósíthatósági tanulmánytervi szinten tervezendő.

A HÉV 130 éve közlekedik, jelenleg a MÁV Zrt. üzemelteti, öt vonal tartozik a száz kilométer hosszú hálózatba, az említett hármon kívül a gödöllői (H8), és a csömöri (H9). A járatok pontossága egyedülálló, hiszen a menetrendszerűségük 99,4 százalékos, ami annyit jelent, hogy ezer járatból 994 óramű pontossággal jár. A hálózaton jelenleg 98 szerelvény közlekedik.