Az év végéig biztosan kitarthat a munkaerőpiaci lendület

Habár egyes nagyvállalatok a közelmúltban nagyobb, európai mértékű, több ezer főt érintő leépítést jelentettek be, hazánkat ez nem, vagy csak kis részben, legfeljebb néhány tíz fős mértékben érintheti – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Így fordulhat elő, hogy egy hatezer fős tervezett létszámcsökkentés idehaza tíz embert érint, akik a munkaerőpiac jelenlegi helyzete miatt könnyen el tudnak helyezkedni. Hozzátette, a bővülés továbbra is folyamatos, jóval több munkaerőre van szükség, mint ahányan a piacra bekerülnek, a közfoglalkoztatottak számának csökkenése sem növeli az álláskeresők számát. Az év egészében továbbra is kitarthat a munkaerőpiac bővülése és a bérek emelkedése – húzta alá rá Szalai Piroska.

Szerinte nincs olyan ágazat, ahol csökkenne a munkaerőigény, a hatékonyság azonban bizonyíthatóan javul. Utóbbi abban mérhető igazán, hogy jó ideje Európában idehaza nő legjobban a bruttó hazai termék (GDP), azonban a munkaerőpiac bővülése a legutóbbi 5,1 százalékos GDP-emelkedést nem éri el, azaz a meglévő munkaerőállomány hatékonysága is pozitív irányba változott.

Jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a nyugdíjasok és a duális képzést folytató, esetleg szakmai gyakorlatot folytató diákok is. A nyugdíjasok esetében mind a szövetkezeti, mind pedig a hagyományos visszafoglalkoztatás jól működik – mondta Szalai Piroska. A szövetkezeti rendszer az egyén szemszögéből nem kötődik sem munkakörhöz, sem adott céghez, hiszen egy nyugdíjas munkavállaló (szövetkezeti tagként egyben) bárhol vállalhat munkát, e sajátosságai miatt nem konkurenciája a hagyományos visszafoglalkoztatásnak, mivel mindkettő módozat más szerepet tölt be.

A munkáltatók számára ösztönzően hatott a nyugdíjas munkavállalóik (vissza)foglalkoztatása, mivel nem kell utánuk szociális hozzájárulási adót fizetni, de nem csupán a munkaerőpiacon, hanem cégen belül is erőforrást jelentenek a tapasztalt, gyakorlott munkavállalók. Korábban megírtuk, a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozókat nem kell „elküldeni” a munkahelyükről, hanem az adóhatóság felé kell bejelenteni a változást, és tovább dolgozhatnak.

Mivel szép számmal vannak olyan területek, ahol nem egyenletes a munkaerőterhelés (jó példa erre a könyvelés vagy a kereskedelem), Szalai Piroska úgy véli, a nyugdíjasok alkalmazásánál, munkavállalásánál inkább ez, valamint az érintettek más elfoglaltsága – például iskolai szünet – a meghatározó. Hozzátette azt is, a hazai munkaerőpiac helyzete miatt ma már eltűnőben van az a korábbi években még bevett gyakorlat, hogy aki egyszer felmond, az nem térhet vissza a korábbi munkahelyére. A szakértő szerint már vannak is példák arra, hogy a korábbi munkáltató visszavárja az onnan távozó – szakértelemmel rendelkező – dolgozót, akinek könnyebbséget jelenthet például, ha megváltozott élethelyzete miatt kellett otthagynia állását, dolgai rendeződésével pedig visszakerülhet korábbi helyére.