Gazdaság
Ismét csúcsra tört a kiskereskedelem
A bruttó átlagkereset bővülését a GDP erőteljes növekedése mellett a magyar kormánygazdaságpolitikai intézkedései tették lehetővé, így többet tudnak költeni a háztartások is

A kiskereskedelem 2017-ben a bruttó hozzáadott értékből 4,4 százalékkal részesedett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlya növekszik, a mezőgazdaság, illetve a humán egészségügy, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakéval egyező. 2010 és 2017 között a teljesítmény volumene – a nemzetgazdasági átlagot meghaladó ütemben – harminchat százalékkal emelkedett, ezen belül 2017-ben 9,9 százalékkal bővült. Tavaly a nemzetgazdaság összes beruházásának 2,2 százaléka irányult ebbe az ágazatba, értéke folyó áron 185 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat és a csomagküldő kiskereskedelem együttes forgalmának 2013-ban kezdődött növekedése 2018-ban is folytatódott. Az előzetes adatok alapján a forgalom volumene egy év alatt 6,6 százalékkal emelkedett, amiben az elkölthető jövedelem növekedése is szerepet játszott.
Az előző év során a kiskereskedelemben 11,2 ezer milliárd forint értékű forgalmat realizáltak. A kiigazítatlan – nyers – volumenindex nem csak a kiskereskedelmi forgalom, hanem a bruttó hazai termék (GDP) is rekordütemben nőtt – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Kiemelte, hogy a gazdasági teljesítményen keresztül emelkedni tudtak a bérek, az elmúlt években tíz százalék felett volt a bruttó átlagkereset bővülése. Ezt a GDP erőteljes növekedése mellett a kormány gazdaságpolitikai intézkedései tették lehetővé. Mivel több pénz maradt a háztartásokban, így értelemszerűen tudták növelni a költekezést.
A forgalom szerkezetét tekintve az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem negyvenöt, a nem élelmiszertermékek kiskereskedelme harmincnyolc, az üzemanyagoké pedig tizenhét százalékot tett ki a teljes forgalomból tavaly. Az összforgalmon belüli arányok az utóbbi néhány évben a nem élelmiszertermék-kiskereskedelem felé tolódtak.
A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint tavaly az Európai Unió egészében átlagosan 2,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. A legnagyobb mértékű, 6,6 százalékos bővülést összesen két országban, Litvániában és hazánkban mérték.