A tudatos vásárlás lehet az új trend

A globális felmelegedés és a túlhasználat fenyegeti élő vizeinket, naponta egy teherautónyi műanyagszemét kerül az óceánokba – ha így megy tovább, 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal a vízben. Évente nyolc-kilencmillió tonna plasztik jut a vizekbe, amiből a tengeráramlások óriási méretű szemétszigeteket hordanak össze. A szemét nyolcvan százalékát a szárazföldről hordják a folyók, a szél a vízbe, és húsz százalék kerül közvetlenül a hajókról a tengerekbe. Csak műanyag zacskóból évente nyolcmilliárd landol a kukákban csak az Európai Unióban. Néhány ország – Franciaország, Olaszország és Kenya – már betiltotta a kényelmi műanyagok használat. Az Európai Parlament idén márciusban hagyta jóvá a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat, amelyek értelmében 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. Betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, oxidatív úton lebomló műanyagokat, ételtartókat, expandált polisztirolból készült poharakat, ezeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.
 

Szebenyi Péter környezetmérnök többszörös küldetést vállalt, elszánt a lakosság szemléletváltoztatásában

Forrás: MH/Bodnár Patrícia

A Műanyagmentes július után most a Szívószálmentes augusztus keretében a hazai környezetvé­delmi szervezetek is aktív kampány­ba kezdtek. A Hulladekvadasz.hu hulladék témájú portál hó elején közzétett bejegyzéséből kiderül, a műanyag szívószáltól fuldokló tengeri teknős képe, amely bejárta az internetet, arra hívja fel a figyelmet, hogy sok esetben az állatok élelemnek nézik és megeszik a felelőtlenül eldobált műanyag szívószálat. Szebenyi Péter, a portál tulajdonosa lapunknak elmondta, a probléma súlyos, de lehet és kell is ellene tenni. A Szívószálmentes augusztus egy apró lépés, de évről évre mil­liókat mozgat meg hazánkban is – hangsúlyozta a portál szerkesztője, tulajdonosa, környezetmérnök, környezetvédelmi influencer. Kérdésünkre, hogy az utóbbi fogalom mit is jelent egészen pontosan, a szakember kifejtette: „2019-ben szerintem már mindenki influencer (befolyásoló) lehet, aki tömegeket ér el, akikre hatással tud lenni.” A környezetvédelmi influencer egy olyan személy, aki szinte bárki lehet, aki a zöldügyért  tesz, posztol vagy mutat jó példát, vagy segíti embertársait környezetvédelmi problémák megoldásában. „Én is egy ilyen környezetvédelmi szemléletformáló­nak vallom magam” – fogalmazott Szebenyi Péter, akivel nem olyan régen egy illegális hulladéklerakó helyen jártunk, ahol láthattuk, a Műanyagmentes július nem jut el elég emberhez, ugyanis az útszéli árok vagy egy teherautónyi PET-palackot rejtett. A Szívószálmentes augusztusról szakértőnk elmondta: a Felelős Gasztrohős Alapítvány szervezésében zajlik a kampány. Számításuk szerint Magyarországon évente csak a vendéglátóhelyek ötszázmillió szívószálat használnak, ennyi szívószálat egymás mellé helyezve 2,5-szer körbe lehetne érni a földet. Szebenyi Péter szerint aki ma hulladékvadász, az minden esetben csatlakozik a szívószálmentes kampányok népszerűsítésébe. A Hulladékvadász oldalt üzemeltető alapítvány, a Jövő Ökonemzedéke (JÖN) Alapítvány azt az álláspontot képviseli, hogy más szervezetek kampányait, eseményeit, amelyekkel egyetértenek, a lehetőségeihez mérten népszerűsítik, ezért is hirdetik saját maguk is a kampányt, és dolgoznak azon, hogy augusztusban felhívják a figyelmet arra: a szórakozóhelyeken és gyorséttermekben ne kérjenek szívószálat az üdítőhöz a vásárlók.

A plasztik- és a papírpoharak helyettesítésére jó alternatívának látszott a bambuszból készült eszköz, ám Szebenyi Péter szerint egy nem olyan rég napvilágot látott vizsgálat szerint nem környezetbarát és még ártalmas is lehet az egészségre a papírpoharak környezettudatos alternatívájaként hirdetett bambuszpohár. Az említett poharak nemcsak bambuszból, hanem műanyagból is állnak, és a műanyag miatt a pohár egyáltalán nem bomlik le, és nem is bontható összetevőire, így az egyetlen módja a hulladék megsemmisítésének csak az égetés. Kérdésünkre, hogy mivel lehet akkor a műanyagot kiváltani, a válasz nem volt meglepő, a környezetvédelmi szakember elmondása alapján először is az egyszer használatos műanyag terméke mellőzésekor tartós eszközök beszerzése és használata javasolt. Ilyen például a PET-palack helyett a tartós kulacs beszerzése, vagy az irodai környezetben a saját nem műanyag bögre. „Másodszor, ha van rá módunk, akkor kerüljük a felesleges termékek vásárlását. Idén a tudatos vásárlás tapasztala­taim szerint nem csak trendi lett, hanem menő is” – hívta fel a figyelmet a JÖN Alapítvány elnöke. A társulás Magyarország egyik legújabb környezetvédelmi szervezete. Célja a környezetvédelem népszerűsítése a XXI. század eszközeivel. Rendszeres szemléletformáló kampányokkal igyekeznek felnyitni minél több ember szemét a tudatos, környezetbarát életmódra. Az alapítványnál úgy gondolják, környezetvédelmi tevékenységük akkor lehet hosszú távon igazán hiteles, ha a tevékenységét szigorúan politikamentesen végzi. „Civil szervezetként viszont alap az együttműködés a mindenkori magyar állammal. Ilyen alkalom volt, amikor 2018 márciusában nyílt levélben fordultunk. Áder János köztársasági elnök úrhoz a Magyarországon is nemzetgazdasági problémákat okozó illegális hulladéklerakások, illetve az egyre gyakoribb szemetelések felszámolására, megszüntetésével. A nyílt levélben konstruktívan fogalmazva vázoltuk a hulladékproblémát, illetve ajánlottunk megoldásokat” – mondta Szebenyi Péter, majd hozzáfűzte, minden platformot meg kell ragadni, hogy ösztönözzék az embereket a környezet védelmére, környezetszennyezések megelőzésére, megoldására. „Ha egyre több vezető foglalkozik nem csak szóban a környezetvédelemmel, az mindenkinek jó lehet, ha megfelelő szaktudással, nem csak az egyéni érdekeit szem előtt tartva teszi.”– mondta a szakember. A szervezet több mint két év alatt kicsivel több mint 700 ezer forint lakossági támogatást és közel ugyanennyi céges támogatást kapott. „Állami támogatást még nem kaptunk, aminek első számú oka, hogy csak 2020-tól lesz a szervezetünk közhasznú. Onnantól tudunk elindulni civil szervezeteknek kiírt pályázatokon” – magyarázta Szebenyi Péter, aki arról beszélt még, hogy támogatás nélkül is fent tud maradni egy civil szervezet, látva az ő példájukat. Arra, hogy ez miként lehetséges, elmondta, a szervezet tagjai család és munka mellett végzik környezetmegmentő tevékenységüket. A JÖN Alapítványnak jelenleg sincsen fizetett alkalmazottja, mindenki önerőből, önszorgalomból vesz részt emberfeletti módon a környezet megmentésében.