Eszkalálódó konfliktus, kemény kínai válaszok

Leginkább politikai háttere lehet az Egyesült Államok és Kína között elmérgesedő kereskedelmi konfliktusnak, ugyanis mind a gazdaságot, mind pedig a tőzsdéket kedvezőtlenül érinti, és különösebb hozadéka utóbbiak esetében nincs is – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője a két fél közötti konfliktus legújabb felvonását értékelve. Mint ismert, a múlt héten Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újabb, háromszázmilliárd dollárnyi kínai importtermékre vet ki tíz százalékos vámot szeptember 1-jétől. Az elnök pénteken még a beígért tízszázalékos pótvám további emelését is kilátásba helyezte. Kína azonnal ellenlépéseket ígért, és hétfőn leállította az amerikai agrártermékek importját. Utóbbi leginkább azért kedvezőtlen az Egyesült Államoknak, mivel Kína a legnagyobb importőre az amerikai szójababnak. Washington hétfőn valutamanipulátornak minősítette Kínát 1994 óta először, azzal vádolva meg a pekingi vezetést, hogy szándékosan gyengíti nemzeti valutáját. Az amerikai pénzügyminisztérium közleményét – mint azt a távirati iroda közölte –, Steve Mnuchin miniszter aláírásával, nem sokkal azután tették közzé, hogy Donald Trump amerikai elnök Twitteren ismételten szemrehányást tett Kínának azért, mert szerinte szándékosan gyengíti nemzeti valutáját annak érdekében, hogy tisztességtelen kereskedelmi előnyre tegyen szert.

A kínai nemzeti valuta gyengítése viszont az ottani exportőröknek kedvező, így ez valamelyest hozzájárulhat a kínai gazdaság erősítéséhez. Virovácz Péter szerint a kínai jegybank nem szándékosan értékelte le a valutáját, csak Trump bejelentése után egészen egyszerűen nem avatkozott rögtön közbe a pénz leértékelődésének megállításában. E héten kedden viszont mégiscsak megfékezte a jüan árfolyamzuhanását, a kínai központi bank ezzel némileg enyhítette egy esetleges devizaháború kibontakozása miatt támadt aggodalmakat a világ tőzsdéin. Az ING szakértője szerint Trumpnak nem igazán válik be a húzása a kereskedelmi konfliktus kiszélesítésével, leginkább azért, mert az amerikai farmerek jelentik jelenleg az egyik legstabilabb szavazóbázist számára. Azzal viszont, hogy Kína korlátozza vagy meg is szünteti a mezőgazdasági termékek importját, az amerikai termelőknek tesz rosszat. Másrészt a kínaiak nemcsak ezzel vagy a jüan leértékelésével válaszolhatnak az amerikai védővámokra, hanem például a belső gazdaságuk élénkítésével. Ez leginkább azt jelenti, hogy elkezdik élénkíteni a beruházásaikat.

Elemzők szerint a kereskedelmi viszály eszkalálódása növeli a nyomást az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszerre (Federal Reserve/Fed), hogy lazítsa tovább monetáris politikáját. A Fed szintén a múlt héten csökkentette a kamatot, 2008 óta először, hogy „bebiztosítsa” az amerikai gazdaságot a kereskedelmi feszültségek kedvezőtlen hatásai ellen. Megfigyelők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a devizamanipuláció vádja jó alapot szolgáltathat az amerikai félnek a kínai árukra kivetett büntetővámok további emelésére, és emlékeztetnek arra, hogy Trump elnök egyik választási ígérete a kínai árucikkekre vonatkozó importvámok negyvenöt százalékra emelése volt.

A közelmúltbeli mélypontok közelébe süllyedtek az euróövezeti államkötvények hozamai, mivel a befektetők továbbra is a kockázatkerülést választják az amerikai-kínai kereskedelmi háború gyors és drasztikus kiszélesedése miatt. A válságok idején biztos menedéknek számító kötvények hozamai csökkentek, a részvénypiacokon viszont tovább nőttek az amúgy is tetemes veszteségek, miután az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn hivatalosan devizamanipulátornak minősítette Kínát. A kereskedelmi konfliktus kiszélesítése gyengíti az olyan feltörekvő devizákat mint a forint. Így például a bejelentéseket követően majdnem háromszázharmincra gyengült a héten a forint az euróhoz képest, viszont némiképp visszaerősödött, amikor a kínai jegybank elejét vette a további árfolyamzuhanásnak.

Az Air China kínai légitársaság éppen kedden jelentette be, hogy augusztus 27-től felfüggeszti a Pekingből Hawaiira tartó járatait, ugyanis az egyre elmérgesedő kereskedelmi háború kereszttüzében a heti háromszor közlekedő járat kihasználtsága túlságosan alacsony. A kínai légiközlekedési adatokat szolgáltató Variflight szerint a honolului járat tavaly 66,37 százalékos kihasználtsággal közlekedett, jócskán elmaradva a társaság nemzetközi járatain átlagosnak számító 76,69 százaléktól.