A lassulás ellenére is Európa élmezőnyében a magyar ipar

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap bejelentett első becslése alapján az előző hónaphoz viszonyítva júniusban 1,8 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás. Februárban volt utoljára az előző havinál alacsonyabb az ipari termelés, akkor fél százalékkal maradt el a januáritól. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak küldött kommentárjában leszögezte, hogy a várakozásoktól lényegesen elmaradt az ipari termelés júniusban. A második negyedévben jelentősen, 6,2 százalékról 4,7 százalékra lassult az ipari kibocsátás növekedése, míg az első negyedévhez képest stagnált, így 4,6 százalékra lassulhatott a GDP növekedése. Az adatok arra utalnak, hogy a magyar ipar teljesítménye lassan követi a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, azonban lényegesen jobban teljesít, amit egyes új autómodellek gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek, az új rendelések és a rendelésállomány dinamikus növekedése is. Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője a távirati irodának küldött közleményében is úgy látja, hogy a júniusi adat az első megmutatkozása lehet annak, hogy a magyar ipar csak bizonyos mértékben tudja kivonni magát az európai lassulás alól, pozitívum lehet azonban, hogy a növekedési ütem lefékeződése a környező országokban már nagyobb mértékű volt.