Magyarországot is elérheti a bortúltermelési jelenség

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az Agrárminisztériummal közösen olyan intézkedéseken dolgozik a termelők érdekében, amelyek a minőség emelését, a közösségi márkák megerősítését és értékének megtartását, az érzékszervi bírálatok minőségbiztosítását, valamint a borpromóció pénzügyi támogatását célozzák – derült ki egy, a parlament honlapján közzétett válaszból, amelyet Nagy István agrárminiszter adott a jobbikos Sneider Tamás kérdésére, amely így szólt: milyen támogatásokra számíthatnak a jövőben a szőlősgazdák?

A tárcavezető szerint a jelenlegi borpiaci helyzet egyszerre indokolja a rövid és hosszú távú stratégiai lépéseket, a minisztérium pedig minden rendelkezésére álló eszközzel segíti az európai szinten is megjelenő bortúltermelési piaci helyzet hazai következményeinek kezelését. „Rövid távú intézkedéseink közé tartozik a szőlőültetvényeken végezhető zöldszüret támogatása, valamint az augusztustól már elérhető borászati termékek krízislepárlása.” Nagy István hangsúlyozta, mindkét intézkedés teljes mértékben önkéntes, senki számára nem kötelező.

Ismert, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint a sokéves átlagnál jelentősen több, mintegy százkilencvenmillió hektoliter borászati termék készült az Európai Unióban tavaly, ami az utóbbi tíz év legmagasabb adata. Tehát – ahogyan a miniszter is jelezte – európai szinten érzékelhető egy komolyabb válság előjele, amely egy esetleges magasabb idei termés esetén következhet be.

A már említett egyik rövid távú megoldás lehet a zöldszüret, amely a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentését jelenti. Az ehhez kapcsolódó támogatás elsősorban azon szőlőtermelők számára jelent gyors pénzügyi segítséget, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel, így termésük idei elhelyezése bizonytalan.

A támogatásra – bármely, legalább 0,2 hektáros magyarországi szőlőterülete után – minden olyan magyarországi termelő jogosult, aki a szőlővel beültetett területének jogszerű használója. A Dunaújvárosi Hírportál cikke szerint ugyanakkor zöldszüret Magyarországon még soha nem volt, vagyis érés előtt még nem szedték le a gazdák a fürtöket, leszámítva a már említett terméskorlátozást. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a távirati iroda érdeklődésére beszámolt arról is, a szőlőterület kevesebb mint nyolc százalékára, mintegy ötezer-kétszáz hektárra nyújtottak be a szőlő- és borfelesleg piaci zavarainak megelőzésére szolgáló, zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőtermelők június 11-ig a Magyar Államkincstárhoz.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet tavalyi évről szóló piaci tanulmánya szerint tavaly a fogyasztásnál negyvenhatmillió hektoliterrel több bort állítottak elő a világon, a bortermelés csaknem tizennyolc százaléka – termelési többletként – kiélezett versenyhelyzetet eredményez, amely hat a 2019. évi magyarországi szüretre és szőlőfelvásárlásra is. A piac rövid távú szabályozására a közösségi agrárpolitika (kap) két intézkedést tesz lehetővé a tagállamok számára: a már említett zöldszüretet és a krízislepárlást.

A zöldszüretért járó kompenzáció kizárólag uniós forrásból származik, kifizetését a közösségi agrárpolitika szabályozza. A támogatás összegét az adott szőlőterület előző két évének átlagos terméshozama határozza meg, összege hektáronként háromszázezertől 1,1 millió forintig lehet. A támogatást a Magyar Államkincstár idén november 15-ig fizeti ki azon termelőknek, akik a zöldszüretet szabályszerűen elvégezték. A parlamenti válasz úgy zárul: a támogatási feltételek kidolgozásakor a tárca aktívan közreműködik a hegyközségek tanácsával.