Gazdaság
Újabb amerikai importvám kínai árukra
Az új intézkedés fogyasztási cikkek széles körét érinti, mobiltelefonoktól kezdve laptopokon és játékszereken keresztül a cipőkig, ami nem tesz jót a feldolgozóiparnak
Újabb, tízszázalékos pótvámot vet ki évi háromszázmilliárd dollár értékű importra az amerikai elnök. Mint azt Donald Trump elnök csütörtökön váratlanul bejelentette, hogy nem elégedett az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások alakulásával, ezért szeptember 1-jétől pótlólagos vámot vetnek ki. Ez az Egyesült Államokba irányuló kínai termékek azon fennmaradó része, amelyeket eddig nem sújtottak pótvámmal. Donald Trump kilátásba helyezte azt is, hogy akár 25 százalékra is felemelhetik a pótvám értékét, ha a tárgyalások nem haladnak elég gyorsan. Az új pótvám fogyasztási cikkek széles körét érinti, mobiltelefonoktól kezdve laptopokon és játékszereken keresztül a cipőkig, és éppen egy olyan időszakban, amikor a feldolgozóipar már így is roskadozik a kereskedelmi háború halmozott hatása alatt. Az amerikai kereskedelmi szövetségek azonnal jelezték, hogy a fogyasztói árak megugranak a vámemelések miatt.
Mint arról a távirati iroda beszámolt, a piacokat hidegzuhanyként érte a bejelentés, mivel az amerikai és a kínai elnök június végén abban állapodott meg, hogy felújítják a kétoldalú tárgyalásokat az átfogó kereskedelmi egyezményről, és ezalatt tartózkodnak az egyoldalú intézkedésektől. Elemzők szerint – mint arról tegnap beszámoltunk – az újabb pótvámok bevezetése növeli a nyomást az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszerre (Federal Reserve/Fed), hogy csökkentsen ismét kamatot, ezzel megvédje az amerikai gazdaságot a kereskedelempolitikai kockázatoktól. Jóllehet, Jerome Powell Fed-elnök szerdán azt mondta, hogy a 2008 októbere óta először megvalósított kamatvágás egy „ciklus közepi kiigazítás” és nem egy hosszú lazítási ciklus kezdete, a piacokat nem tudta teljesen meggyőzni. Szinte teljes bizonyossággal újabb 25 bázispontos csökkentést várnak szeptemberre, majd további 25 bázispontosat decemberre. Kína kénytelen lesz ellenlépéseket tenni abban az esetben, ha az Egyesült Államok ragaszkodik az újabb pótvámok bevezetéséhez – közölte tegnap Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő. A bejelentés eladási hullámot indított el a részvénypiacokon a válságok idején biztonságos menedéknek számító eszközökbe – így például euróba – terelve a tőkét.
Szabadkikötőket terveznek a britek
Tíz szabadkikötő létrehozását tervezi a brit kormány a brit európai uniós tagság október 31-én esedékes megszűnése után. A tegnap nyilvánosságra került tervek szerint a július 24. óta hivatalban lévő új kormányfő, Boris Johnson azt reméli, hogy a szabadkikötők kialakításával munkahelyek jöhetnek létre a hátrányos gazdasági helyzetben lévő régiókban. A BBC által ismertetett elképzelés szerint – mint arról a távirati iroda beszámolt – a szabadkikötők a Brexitet követően kezdenék meg működésüket. Tengeri és a légi kikötők jelentkezhetnek a státusért. A szabadkikötők területén nem érvényesülnek az országnak az adó- és vámtarifái. Így lehetővé válik áruk behozatala, feldolgozása majd exportálása vámmentesen. Az ilyen zónákban működő vállalatok általában alacsonyabb adókat fizetnek, és a munkáltatói terheik is alacsonyabbak. A BBC által ismertetett összesítés szerint a világon 135 országban működnek szabadkikötők, többségében a Távol-Keleten. Számuk 3500-ra becsülhető egy 2013-as amerikai törvényhozási jelentés szerint. (PGI)
