Gazdaság

Májusban ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése

Májusban a bruttó és a nettó átlagkeresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9,0 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,2 százalékkal emelkedtek a keresetek, az év első öt hónapjában 10,6 százalékos volt a béremelkedés mértéke és 9,5 százalékos a közfoglalkoztatottakat nem számítva - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Májusban ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése
A bruttó és a nettó átlag keresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál
Fotó: MH

A májusi 3,9 százalékos és az első öthavi 3,5 százalékos inflációval számolva az év ötödik hónapjában 7,0 százalékkal, január-májusban 6,9 százalékkal nőttek a reálkeresetek.

A legalább öt embert teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál májusban 11,1 százalékos volt a keresetek éves emelkedése a közfoglalkoztatottak nélkül. A költségvetési szerveknél 10,7 százalékos, a közfoglalkoztatottakat nem számolva 8,1 százalékos volt a béremelkedés.

Májusban a bruttó átlagkereset 374 ezer 700 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 242 ezer 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 ezer 800 forint volt.

Az iparban és az építőiparban az átlagosnál magasabb 12,1, illetve 12,7 százalékos volt az átlagkeresetek éves emelkedése májusban, amivel 387 ezer forintra, illetve 273 ezer forintra nőttek a bruttó átlagbérek.  Ennél is magasabb, 13, illetve 14 százalékos volt a béremelkedés a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a pénzügyek és a biztosítás területén, ezzel 338 ezer forintra és 644 ezer forintra nőttek a keresetek. A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás terén 15,4 százalékkal  436 ezer forintra nőttek a keresetek, az egészségügyben 349 ezer forint volt az átlagkereset, az oktatásban 333 ezer forint, 4,9 százalékkal és 3,5 százalékkal több a tavaly májusinál. 

A közfoglalkoztatottak száma 102 ezer volt májusban, 35 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A vállalkozásoknál 106 ezerrel (2,8 százalékkal) többen álltak alkalmazásban, a költségvetési szektorban 12 ezerrel csökkent a létszám egy év alatt.

PM: a kormányzati intézkedések hozzájárultak a bérek növekedéséhez

A helyettes államtitkár kiemelte, a vállalkozások éltek az adott lehetőséggel, beruháznak, növekednek, fejlesztenek, és ez maga után vonja a nagymértékű munkaerő igényt, a bérnövekedést.

Marczinkó Zoltán hangsúlyozta, a kerestek 77 hónapja nőnek Magyarországon, 2010 óta több mint 80 százalékkal emelkedtek a bérek. A bérnövekedés nagyobb mértékű volt a versenyszférában, mint a közszférában - tette hozzá.
Megjegyezte, az egyes ágazatokon belül továbbra is a pénzügyi szféra és az infokommunikációs területen a legmagasabbak a bérek, de a növekedés mértéke a két ágazatban átlag alatti volt. A 10,6 százalékos átlagnövekedést a mezőgazdaságban, az építőiparban, a kereskedelemben haladta meg a béremelkedés. Ez azt mutatja, hogy jobban megbecsülik ezekben az ágazatban a dolgozókat.

Marczinkó Zoltán rámutatott arra is, hogy a beruházások átlagos mértéke folyamatosan nő, a kedvező tendencia 2019-ben és 2020-ban is előre jelezhető. Az építőipar az első öt hónapban több mint 40 százalékkal bővült, az egyéb ágazatok is nagymértékű növekedést produkáltak. A bruttó keresetek a garantált bérminimum és a minimálbér emelését meghaladóan nőttek az utóbbi időben, és ez a tendencia várható 2020-ra is.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy földrajzilag is kiegyenlítődnek a bérek Magyarországon. Továbbra is Budapest és az Észak-Nyugat Magyarország régióban magasabbak a bérek, de a különbségek csökkennek ezen területek és a többi országrész bére között.

A Pénzügyminisztérium közölte, kimagasló mértékben, több mint 84 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 óta a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon. A foglalkoztatással párhuzamosan így a bérek is érdemben emelkednek Magyarországon, ami a magyar családok anyagi helyzetét nagyban javítja. 

A szaktárca közleményében kiemelte, a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő keresletének és a közszféra béremeléseinek köszönhetően csak az elmúlt három évben közel 40 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt. 2019. január 1-től tovább nőtt a kétgyermekes családok által igénybe vehető kedvezmény összege, így esetükben az átlagosnál is gyorsabban nőttek a nettó bérek. 

A hatéves bérmegállapodás várakozások szerint tovább ösztönözheti a munkavállalási hajlandóságot és hatékonyan segítheti a magyar munkaerő megtartását is. A béremelkedés a következő években is tovább folytatódhat, ami a belső fogyasztás növekedésén keresztül a magyar gazdaság növekedését is segítheti - közölte a Pénzügyminisztérium.

Elemzők: a munkaerőhiány mellett a közszféra bérei is segítették a májusi keresetnövekedést

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában alapvetően a közszférában újrainduló bérrendezéssel magyarázta az előző hónaphoz képest a gyorsuló bérkiáramlást, miután az áprilisi 3,6-ről 10,7 százalékra ugrott meg a költségvetési szféra átlagbér-növekedése májusban. Eközben a versenyszféra bérnövekedése továbbra is stabilan 10 százalék felett alakul, egymás után ez a tizennegyedik hónap, amikor kétszámjegyű az ütem. Továbbra is átlag feletti a bérnövekedés az energiaszektorban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban is, de mindenképpen kiemelendő a közigazgatás területe, ahol 15,4 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

Előre tekintve az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy átlagosan 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban. A legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy mekkora részét költi majd el a lakosság ennek a többletjövedelemnek, hallva a híreket egy közelgő válságról és látva a kedvező megtakarítási lehetőségeket az állampapírpiacon.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a várakozásokat meghaladva a bérek májusban. 

Számításai szerint 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50,4 százalékkal nőttek. A 2013-tól 2019 végéig terjedő ötéves periódus alatt 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve. Erre az évre 10 százalékot meghaladó bruttó bérnövekedést vár a vezető elemző, a reálbér növekedés pedig 6,5 százalék felett lehet, de a kockázatok felfele mutatnak - tette hozzá.

A kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy májusban a bérek emelkedése meghaladta a minimálbéremelés mértékét, így a növekedés inkább a magas munkaerő-keresletre vezethető vissza. Most is elsősorban a versenyszférában dolgozók bérnövekedése járult hozzá az emelkedéshez, de a közigazgatásban dolgozók keresete is átlagosan kétszámjegyű mértékben nőtt. A közszférában ugyanakkor továbbra is látszik a béremelések folytatásának szükségessége. A versenyszféra egyes ágazataiban a béremelkedés egyenletes volt, csak néhány ágazatban volt a növekedés mértéke csekélyebb. 

Tekintettel a munkaerőhiány fennmaradására, az év egészére az átlagbérek 10 százalék feletti emelkedésére számít az elemző, amely a fogyasztáson keresztül elősegítheti a GDP 4 és 5 százalék közötti éves növekedését.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom