A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség

Elérte a hetven százalékot a foglalkoztatás szintje Magyarország, miközben a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony – írta lapunknak küldött közleményében a Pénzügyminisztérium (PM) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb ada­taira reagálva. A 3,3 százalékos munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy az Európai Unióban Máltával holtversenyben a negyedik legkedvezőbb mutatóval rendelkezik hazánk. A versenyszférában mintegy nyolcvanötezres bővülés következett be egy év alatt, miközben a közfoglalkoztatottak száma csaknem hatvanezerrel csökkent. A foglalkoztatás bővülésével 4,511 millióra emelkedett a munkában állók száma, ilyen magas adatot még nem mért a KSH. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokat tovább javíthatja a rugalmas foglalkoztatás támogatása, a képzések, átképzések erősítése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele a járási foglalkoztatási osztályokon.

A kormány által Kelet-Magyarországon indított Munkaerőpiaci reformprogramban – amely a munkaügyi hivatalok átalakításával a még meglévő munkaerő-tartalékot hivatott célzottan a versenyszférába irányítani – már huszonötezer álláskeresőt közvetítettek ki sikeresen a versenyszférába. A kormány célja, hogy a munkanélküliség szintje három százalék alá kerüljön, a még szabad munkaerő-tartalékot aktivizálja, munkába állítsa. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok tartósan fennmaradhatnak, amivel megvalósulhat a teljes foglalkoztatottság Magyarországon.

Bodó Sándor, a PM foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap az M1-en elmondta, hogy a kormányzati politika az adócsökkentés révén több forrást hagy a vállalkozásoknál, amiből a cégek fejlesztésre, bővítésre, bérnövelésre tudnak fordítani. Hozzátette: az európai uniós és magyarországi fejlesztések kapcsán folyó beruházásoknak jelentős munkaerőigényük van. Az ágazatok között a szolgáltatóiparban óriási az érdeklődés, jól teljesít a feldolgozóipar, az építőipar, ez mind azt jelzi, hogy szükség van a munkaerőre. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy sok ágazatban nincs elegendő szakképzett munkaerő. Az állam és a munkaadók együttműködésében arra is gondolni kell, hogy megfelelő szakképzést tudjanak biztosítani a szakképzetlen munkaerő számára.

Rámutatott arra is, hogy a férfiaknál magas a foglalkoztatási mutatószám, a nőknél még van tartalék, ezért számukra olyan környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi munkaerőpiaci elhelyezkedésüket. Példaként említette a családok támogatását, bölcsődék létesítését. Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy az április–jú­niusi időszakban történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta. A 20–64 éves korosztály 75,2 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a 3,3 százalékos munkanélküliségi adat alacsonyabb lett az általuk várt 3,4 százalékosnál, ami megegyezett a Bloomberg elemzői konszenzussal. A közfoglalkoztatottak számának csökkenéséről megjegyezte, hogy az elmúlt egy évben viszonylag nagy számú közfoglalkoztatott talált állást az elsődleges munkaerőpiacon.